A török-kori háborúk néma áldozatai: a vizek és az erdők

2023.05.30.
A török-kori háborúk néma áldozatai: a vizek és az erdők
Vadas András "The Environmental Legacy of War on the Hungarian-Ottoman Frontier, c. 1540–1690" című könyve a Magyarország történetében a modern korig – sőt, az első világháborút követő időszakot is beleértve – bekövetkezett talán legjelentősebb politikai változás hatásait vizsgálja egy eddig kevésbé kutatott szemszögből.

A 16–17. században a Kárpát- medence nagy részét alkotó középkori Magyar Királyság politikai egysége hosszú időre megszűnt, és az Oszmán Birodalom fokozatosan átvette az irányítást a medence területének közepe felett. Ez a politikai átalakulás a föld- és tájhasználatban, valamint a településhálózatban is alapvető változásokat indított el.

Az oszmán háborúk időszakát a különböző kézikönyvek rendre a magyar történelem legnagyobb kataklizmájának tartják az 1241–1242-es tatárjárás mellett említve azt. A hosszú – jóval több mint 150 éves – oszmán jelenlét miatt a Kárpát-medencében vagy annak közvetlen környezetében azonban sokkal alapvetőbb átalakulások zajlottak le, mint a rövid ideig tartó mongol hódítás során. A medencebelső korábbi gazdasági egysége megszűnt és több ezer kilométeres határzóna keletkezett a területen, amely jelentős környezetváltozásokhoz vezetett. A könyv az oszmán jelenlét környezeti örökségének megértését tűzte ki célul és tágabb értelemben azt igyekszik megérteni, hogy

egy hosszan tartó háborús időszak milyen ökológiai változásokat eredményezhetett a modern kort megelőzően.

A könyv elsődleges fókusza a Dunántúl területe, és azt vizsgálja ezen a területen, hogy az azt délnyugat-északkelet irányban kettészelő végvidék miképp alakította át az itteni ökológiai viszonyokat, illetve, hogy a szemben álló birodalmak hogyan használták fel a környezetet a katonai stratégiájukban. A könyv a háború, a környezet és a helyi társadalom dinamikus kölcsönhatását követni nyomon a kora újkor másfél évszázadában.

A kötetben vizsgált folyófelmérések, magánlevelek, urbáriumok és más levéltári források arra mutatnak rá, hogy

a környezeti változások két legfontosabbja a vizes- és az erdőterületeket érintette.

A könyv demonstrálja, hogy a határvédelem érdekében a folyóvizeket a határvédelem érdekében erősen manipulálták. Ezek a vízrendszerbe történt beavatkozások – gátak, bevágások, mocsarasítások – megváltoztatták a határmenti folyók környezetét, átalakítva a vizek vízháztartását, jelentékeny árvizeket okozva a Dunántúlon.

Az erdőterületek esetében, szemben a korábbi vélekedéssel – miszerint radikálisan csökkent azok kiterjedése a határzónában és az oszmán hátországban egyaránt –, arra mutatott rá a vizsgálat, hogy mivel azok stratégiai jelentősége növekedett, a lokálisan kimutatható erdőirtások ellenére is inkább ellentétes folyamat látszik kibontakozni. A kutatás arra mutatott rá, hogy egyfelől milyen előnyei lehetnek, ha komplex – környezettörténeti – megközelítésben vizsgáljuk a modern kor előtti háborúk hatásait, másrészt, hogy az olyan historiográfiai sztereotípiák, mint a Kárpát-medence erdőinek kora újkori elvesztése, mindenképpen felülvizsgálatra szorulnak.

A könyv, mely itt elérhető el, az Amsterdam University Press kiadásában, az Environmental Humanities in Pre-Modern Cultures sorozat 4. köteteként jelent meg 2023 tavaszán.