A trainoni Magyarország a Vatikán szemével
A könyvbemutató Borhy László, Egyetemünk rektora nyitotta meg, aki miután köszöntötte a megjelent egyházi méltóságokat és a közönséget, beszédében hangsúlyozta, hogy a kötet a centenáriumi rendezvények fontos állomását jelenti, az ELTE számára pedig külön megtiszteltetés, hogy házigazdája lehet a vatikáni államtitkársághoz küldött nunciusi jelentések jelentős részét tartalmazó kiadvány bemutatásának.
Kiemelte, hogy a kötet méltó eredményét képezi annak a munkának, mely az egyetem történeti intézetén belül csaknem fél évszázada jelen van az egyháztörténet művelésében, valamint megállapította, hogy 1920-ban a trianoni békeszerződés aláírása után a nuncius Budapestre való kinevezése hatalmas nemzetközi jelentőséggel bírt.
Ezt követően az egybegyűlteket Erdő Péter bíboros-prímás köszöntötte. Az Esztergom-Budapesti érsek felszólalásában rámutatott, hogy a kötet azért is különleges, mert
az első magyarországi nuncius iratairól van szó, hosszú évszázadokon keresztül pedig ezt a tisztet a bécsi nunciatúra látta el. Ez azt okozta, hogy a figyelem megoszlott.
Tényként állapította meg, hogy a bécsi nuncius nem csak az egész Római Szent Birodalom területén, de a későbbiekben az Osztrák-Magyar Monarchia egész területén is illetékes volt. Emellett a bíboros röviden vázolta azon történelmi események kibontakozását, melyek miatt a diplomáciai kapcsolatok létesítésével is várni kellett egész 1920. augusztusáig.
Erdő Péter külön kérdésként kitért a kiadott jelentések tartalmára is, és megállapította, hogy tartalmuk az adott kornak nem valamelyik narratíváját tükrözi, hanem annak tapasztalatát és szemléletét – hasonlóan ahhoz, amint Boldog Meszlényi Zoltán emlékirataiban is tapasztalható.
Az egyházi méltóságok közül utolsóként Michael August Blume katolikus érsek, jelenlegi magyarországi apostoli nuncius szólalt fel. Rövid köszöntését és köszönetnyilvánítását követően a nuncius vázolta elődjei tevékenységét, illetve Magyarország és a Vatikán közötti kapcsolatok fejlődésének történetét.
A kötetet elsőként Fejérdy András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, a Történettudományi Intézet igazgatóhelyettese ismertette, aki kiemelte, hogy bár Magyarországon is megindult a 20. századi történelemre vonatkozó vatikáni források kiaknázása, a dokumentumok szisztematikus, szűkebb kérdésekhez fűződő tanulmányok forrásain túlmutató publikálására mindeddig nem került sor.
A forrásközlés külön említendő értékének nevezte azt, hogy nem csak jó magyar fordításban, de eredeti nyelven is tartalmazza a közölt jelentéseket, továbbá a középpontban álló bel- és külpolitikai, valamint egyházpolitikai dokumentumok mellett számos más, egyházéletet, magyar társadalmat, hétköznapot érintő ügy is megtalálható a kötetben.
Hangsúlyozta, hogy nem csak a politika- vagy egyháztörténet, de a társadalom- és a gazdaságtörténet művelői is egyaránt haszonnal forgathatják a most közreadott művet.
A továbbiakban Bárány Zsófia, az MTA-OSZK Res Libraria Hungariae Kutatócsoport tudományos munkatársa a publikált anyag sokszínűségére hívta fel a jelenlévők figyelmét, többek között arra, hogyan jelennek meg Lorenzo Schioppa jelentéseiben olyan a nyilvánossághoz kapcsolódó kérdések, mint a sajtó, az országos katolikus nagygyűlések és egyéb vallásügyi kérdések.
Végezetül Somorjai Ádám pannonhalmi bencés szerzetes, erkölcsteológus és egyháztörténeti kutató, a bemutatásra kerülő forráskötet szerkesztője számolt be a források kutatásának körülményeiről és feltételeiről, illetve a római levéltárakban tervezett további kutatási lehetőségekről. A könyv előző bemutatóihoz hasonlóan, Somorjai Ádám is jelezte, hogy a közreadott forráskötetet egy sorozat első részének tekintik, a közeljövőben pedig tervezik a következő évekre vonatkozó iratokat is hasonló forráskiadványok formájában kiadni.
