Az interaktivitásé volt a főszerep az idei ELTEfeszten

2022.10.17.
Az interaktivitásé volt a főszerep az idei ELTEfeszten
Minden eddiginél többen látogattak el idén az ELTE hagyományos pályaválasztó fesztiváljára. A Trefort-kertet a korai kezdés ellenére gyorsan betöltötték a középiskolás diákok, Borhy László köszöntője alatt egy tűt sem lehetett leejteni a Mária Terézia teremben, és hasonló volt a helyzet a plenáris előadásokon is. Sokakat érdekelt Cseszregi Tamás oktatási igazgató tájékoztatása is arról, milyen teljesítményeket értékel majd többletpontokkal az ELTE a 2024-től érvényes új felvételi eljárás során.

Újdonságként sokan a szüleikkel együtt érkeztek, akár vidékről is. A megkérdezettek ezt azzal indokolták, hogy támogatni szeretnék gyerekeiket döntésükben, és az ELTE minden más egyetemnél szélesebb képzési portfoliójával, a fesztivál pedig a tanéveleji időpontjával jó választásnak tűnik a tájékozódásra.

Az egyetem színes képzési palettáját a középiskolások közül is sokan emítették a látogatás okaként: a győri Péterfy Sándor Evangélikus Gimnáziumból érkezett csapat tagjai például elmondták, hogy még nem körvonalazódtak pontosan elképzeléseik, érdekli őket a bölcsész-, a gazdasági és az informatikai képzés is, és szívesen mennek együtt mindhárom terület programjaira, hogy inspirálódjanak és támogassák egymást. Hasonlóan nyilatkoztak a százhalombattai széchenyisek, akik azt már elhatározták, hogy az ELTE-n folytatnák tanulmányaikat, de még nem döntöttek, pontosan melyik szakon, most közelebbről is szemügyre vennék a lehetőségeket.

Sokan érdeklődnek egy bizonyos tudományterület iránt, de még nem tudják, melyik egyetemen találnák meg a számításukat, és a nyílt napokon tájékozódnának. Az ELTE GTK-n például vonzó, hogy a gazdasági élet kreatívabb oldalával is kiemelten foglalkozhatnak, illetve izgalmas nemzetközi képzésben vehetnek részt, ez fontos a jövőbeli munkavállalás szempontjából – mondták el a gyulai Nicolae Bălcescu román nemzetiségi gimnáziumból érkezett diákok, köztük Szűr Abigél. Az ELTEFesztre irányadóként tekintenek, kíváncsian várják, hogy „belehallgathassanak” kicsit az egyetemen folyó munkába.

Többen már a szakválasztást illetően is komoly elhatározással érkeztek a Trefort-kertbe, ők döntésük helyességéről szeretnének a rendezvényen megbizonyosodni. Erről beszélt Szentes Réka, a Sztehló Gábor Evangélikus Gimnázium tanulója, aki gyógypedagógus szeretne lenne, és már az ELTEfeszten azért vesz részt, hogy belekóstoljon ebbe a tudományba. A Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Gimnázium tanulóit a matematika és a pénzügy érdekli, nekik barátaik ajánlották az ELTE-t.

A látogatók között sok alsóbb évfolyamos diák is volt. Czerovszki Lilian, a budapesti Fazekas Gimnázium másodikosa például elmondta, hogy természettudományos profilú osztályba járva több tudományterület is érdekli, az ELTEfesztre azért jött el, hogy az itt szerzett benyomások segítsenek dönteni, és hátralevő középiskolai éveiben ennek megfelelően készülhessen a felvételire. A Teleki Blankába járó tizenegyedikes Mitró Bettinát a társadalom- és jogtudományok érdeklik, ő szintén azért érkezett, hogy szempontokat találjon, merre induljon. 

Nyitóbeszédét követően Borhy László rektor köszönetet mondott azoknak a kimagasló oktatói-tehetséggondozói munkát végző középiskoláknak is, amelyeknek diákjai a legnagyobb számban nyertek felvételt az ELTE-re. Idén Eötvös-emlékérmet kapott az Eötvös Loránd Tudományegyetemre a nyáron kiváló eredménnyel bekerült új hallgatók felkészítéséért a budapesti Madách Imre Gimnázium, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium, a Kőbányai Szent László Gimnázium, a győri Révai Miklós Gimnázium, a Szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnázium és a szintén szombathelyi Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium.

Az ELTEFeszten minden kar bőséges programkínálattal mutatkozott be, és információkat lehetett szerezni a nemzetközi, a kollégiumi, az esélyegyenlőségi, a szakkollégiumi és a sportolási lehetőségről is. A kertbe kihelyezett sátraknál folyamatos volt az érdeklődés, és több előadáson be se lehetett férni a terembe.

A programok közt a korosztályt különösen érdeklő vagy éppen érintő témák szerepeltek. A látogatók felmérhették például azt, mennyi hálózat veszi őket körül már az iskolában is, és milyen különbségek vannak az informatikai hálózatok, a közösségi média és a valós társas kapcsolatrendszer között, és hallhattak arról is, jogilag mivel jár a házasság felbontása, hogyan érinti az a szülőket és a gyermekeket. 

Sok esemény interaktív formában zajlott. Játékos kvíz szolgált alapul egy beszélgetéshez a devianciákról, bűnözési helyzetekről és az ezekkel kapcsolatos tévhitekről; „jégtörő", kapcsolatépítő, részvételi jellegű művészeti módszereket lehetett kipróbálni a gyakorlatban is; kísérlettervezésben vehettek részt a vállalkozókedvűek és a tibeti írással is megismerkedhetett, aki akart. Lehetett robotot tableten, robotkutyát az asztalon irányítani, és drónokkal is próbálkozhattak a műszaki érdeklődésűek; a tanítással szemező diákok pedig kötetlenül beszélgethettek pályakezdő és vezető tanárokkal, valamint tanárjelöltekkel.

A rendezvényen minden évben négy nagyelőadás is várja a diákokat. Ezek az előadások aktuális, forró témákkal foglalkoznak, amelyek felderítéséhez az ELTE kutatói is aktívan hozzájárulnak. Idén a a régészeti hálózatkutatás, a kvantumtechnológia, a környezetjog és a Vlágegyetem keletkezése került a központba.

Világszinten az egyik legintenzívebb kutatási irány a hálózatkutatás, módszereivel bármely területen rendszerszintű információkhoz jutunk. Siklósi Zsuzsanna régész, az ELTE ígéretes kutatója, egyben az MTA Lendület-pályázatának egyik idei nyertese a rézkori innováció és a szociális hálózat kapcsolatával foglalkozik. A rézkor a 21. századhoz hasonlóan az innovációk időszaka, e kor hálózati felmérése hozzásegít napjaink megértéséhez és talán problémáink kezeléséhez is, bizonyította előadása.

A tudományos és műszaki fejlődés mára elérte azt a szintet, hogy a kvantumtechnológia kutatási eredményei átültethetők legyenek a gyakorlatba. Ez forradalmian új lehetőségeket rejt magában a társadalom és a gazdaság számára, de veszélyei is vannak, mert az adatainkat védő jelenlegi titkosítási eljárások egy része a kvantumszámítógépek megjelenésével egy csapásra elavulhat, feltörhető lesz.

Korunk talán legforróbb témája a klímaválság, letagadhatatlan ténnyé vált, hogy tevékenységével az emberiség kedvezőtlen folyamatokat indított el a környezetében. Az egyre gyakoribbá váló klímakatasztrófák és a bőrünkön is érzékelhető felmelegedés mára kikényszerítette a környezet megmaradását szolgáló elgondolások és gyakorlati lépések felerősödését is. Ennek fontos részét képezi a felelősség megállapítása. Sulyok Katalin környezetjogász a klímaváltozás jogi hátterével foglalkozott, elemezte a nemzetközi klímaperek gyakorlatát, illetve a természettudománynak a környezeti ítélkezésben betöltött szerepét is érintette.

Az Ősrobbanás utáni első ezredmásodperc anyagát, a kvark-gluon plazmát tanulmányozó New York-i RHIC részecskegyorsító 2022-ben a protonok ütközéseit vizsgálja, hogy az alkotóelemek szerepének régóta keresett titkát végre megfejthessék. Az ELTE kutatói többek között az adatfelvételbe csatlakoztak be. A magyar csapatot Csanád Máté fizikus vezeti, előadásában a világegyetem történetének korai szakaszát és a részecskegyorsítók ezzel kapcsolatos felfedezéseit ismertette: szimulált felvételek segítségével mutatta be az atommagok ütköztetését, ami a részecskegyorsítók több kilométeres gyűrűiben történik. 

Forrás: ELTE