Bronzkori emlékek a Baradla-barlangból

2019.07.15.
Bronzkori emlékek a Baradla-barlangból
A Régészettudományi Intézet és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársai közös ásatásokat végeztek a Baradla-barlangban.

A kutatócsoport idén a 12 Celsius fokos, 6000 éves, különleges barlangi levegőben a Róka-ághoz vezető egykori Biológiai labor területén végez leletmentő feltárást. Mint a kutatók elmondták,

az itt keresztülfolyó barlangi patak több ezer évvel ezelőtt 10–15 cm-es mésztufaréteggel zárta el a területet,

mely ily módon a barlang többi teréhez képest szokatlan épségben és gazdagságban őrizte meg a barlangot használó emberek maradványait és tárgyait a középső újkőkorból. A feltárt leletek a barlang egykori szerepét és jelentőségét teljesen új fényben láttatják.

Az ásatás során emberi csontokra és használati eszközökre is bukkantak. Az i.e. 14-15. századból származó késő bronzkori leletegyüttes részeként előkerültek többek között edények, valamint veretek, melyek minden bizonnyal ceremoniális ruhák díszéül szolgáltak.

Természeti értékét felismerve, a barlangot 1925-ben nyilvánították nemzeti kinccsé. Védelmét ma az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság látja el, és Európa egyik leggazdagabb barlangi lelőhelyeként tartják számon. Összhosszúsága 25,5 km, ennek 5,3 km-es szakasza átnyúlik Szlovákia területére. A barlangrendszer 230 millió éves középső triász mészkőben alakult ki, a felszínről a mélybe jutó vizek oldó és koptató munkájának eredményeként. A triász időszak után a terület kiemelkedett, és a hegységképződés során a szilárd kőzetblokkok erősen összetöredeztek, utat engedve a felszínről mélybe jutó vizek barlangformáló erejének. Járatait a csepegő vizek mésztartalmának kicsapódásával keletkezett változatos nagyságú, színű és formájú, egyedülálló látványt nyújtó cseppkőoszlopok, függő- és állócseppkövek, cseppkőlefolyások és -zászlók díszítik, a szivárgó, folyó vizek cseppkőmedencéket, mésztufagátakat hoztak benne létre.

Forrás: elte.hu, hirado.hu

Képek: MTI/Komka Péter