Egyéni különbségek szerepe az idegen nyelvek oktatásában

2023.07.24.

Az Angol Amerikai Intézet Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének kutatói 2021 szeptemberében alapították meg az MTA-ELTE Idegen Nyelvek Oktatása Kutatócsoportot, amely 4 évre nyert kutatási támogatást. A kutatócsoport kutatási programjában azt vállalta, hogy a nyelvtanulásban szerepet játszó egyéni különbségek vizsgálatán keresztül elemezzék a problémamegoldó tevékenységen alapuló nyelvoktatást a magyarországi közoktatás különböző intézményeiben.

A kutatócsoport első éves munkája során módszertanilag megalapozta a későbbi adatgyűjtéseket. Cikk készült arról miért tartják fontosnak, hogy az egyéni különbségekkel kapcsolatos kutatásokról összefoglaló, az eddigi eredményeket szintetizáló, elemzések lássanak napvilágot, és ismertették a kutatási szintézis (research synthesis) különböző fajtáit és az ilyen kutatások legfontosabb lépéseit. Továbbá elkészítették a kutatási területünkön az egyéni különbségek kvalitatív vizsgálatának meta-elemzését, amely kutatásnak a fő célja az volt, hogy szisztematikusan áttekintse kutatási területükön a kvalitatív kutatások témáit és szerepét, hiszen a második kutatási évre tervezett nagymintás adatgyűjtésüket kvalitatív vizsgálat előzi meg, valamint a későbbiekben esettanulmányok készítését is tervezik.

Legfontosabb eredményük, hogy sikerült bizonyítani, hogy bár a kvalitatív kutatások térnyerése egyre erősebb kutatási területünkön, ugyanakkor a módszertani rigorózusság, amit saját kutatásuk során mindenképpen szem előtt fogunk tartani, sajnos nem minden esetben jellemzi az általunk áttekintett kutatásokat.

Egyéni különbségek vizsgálatakor jellemzően a diákok tanulási viselkedését próbálják magyarázni a kutatók, a jelen kutatás első évében több publikáció is született ebben a témában. Így vizsgálták a nyelvtanulási stratégiák szerepét az angolórán és megállapították, hogy nagyrészben a hibák javítására és a nyelvtani formákra koncentrálnak a nyelvtanulók, ami nem biztos, hogy a problémamegoldó nyelvhasználat során a legsikeresebb stratégiák lehetnek.

A hamarosan a Springer kiadó gondozásában megjelenő könyvben a nyelvtanulás affektív tényezőinek vizsgálata állt a kutatás fókuszában.

A kutatás változatos módszertannal, kérdőívek, nyelvi feladatok és interjúk segítségével igyekezett feltárni a motivált nyelvtanulói viselkedés meghatározóit: a második nyelvi motivációs énrendszer, az énhatékonyság, és többféle érzelem szerep került elemzésre a nyelvtanulási folyamatban. A kutatás fontos különbségeket tárt fel a vizsgálatban résztvevő iskolák között abban, hogy mi hat motiválóan az ott tanuló diákokra, és rávilágított arra is, hogy összefüggések mutathatók ki a diákok egy konkrét nyelvi feladaton nyújtott teljesítménye és az adott feladattal kapcsolatban mért egyéni változók között. Hosszabb szövegeket írtak például azok a diákok, akik kevesebb negatív érzelmet éltek át a feladattal kapcsolatban, illetve összefüggés állt fel a szövegekben található hibák átlagos száma és a diákok szégyenérzete között is.

A nyelvi feladatok jellemzőinek a tanulói nyelvhasználatra gyakorolt hatása állt egy másik publikáció középpontjában is:

itt a vizsgált feladatjellemzők az ágencia (hatóképesség) és kreativitás kibontakoztatása volt. A nyelvi produktumok vizsgálata során fény derült arra, hogy több alárendelő tagmondatot, azaz nagyobb szintaktikai komplexitást mutattak azok a tanulók, akik szabadon megválaszthatták miről írjanak. Az eltérő tanulási környezettel összefüggésben szintén találtunk különbségeket: az angolt Kínában idegen nyelvként tanuló kínai diákok kevesebbet írtak azon feladatok esetében ahol inkább ők határozhatták meg az írásmű tartalmát, mint azok a társaik akik Magyarországon tanulnak, ahol az angol inkább lingua franca szerepet tölt be.

Publikációk:

Albert, Á. Investigating the role of affective factors in second language learning tasks. Springer.
Albert, Á., & Csizér, K. (2022). Investigating individual differences with qualitative research methods: Results of a meta-analysis of leading applied linguistics journals. Studies in Second Language Teaching and Learning, 12, 303-335. https://doi.org/10.14746/ssllt.2022.12.2.6
Csizér, K., Albert, Á., Piniel, K. (2022). Introduction to the special issue on conducting research syntheses on individual differences in SLA. Studies in Second Language Teaching and Learning, 12, 157-171. https://doi.org/10.14746/ssllt.2022.12.2.1
Pawlak, M., & Csizér, K. (2022). Investigating the use of grammar learning strategies in Hungary and Poland: A comparative study. Applied Linguistics. Online first. https://doi.org/10.1093/applin/amac038
Pawlak, M., & Csizér, K. (2022). The impact of self-regulatory strategy use on self-efficacy beliefs and motivated learning behavior in study abroad contexts: The case of university students in Italy, Poland and Turkey. System, 105, 102735.
Pawlak, M., Csizér, K., Kruk, M., & Zawodniak, J. (2022). Investigating grit in second language learning: The role of individual difference factors and background variables. Language Teaching Research, 26, 136216882211057.
Piniel, K., & Zólyomi, A. (2022). Gender differences in foreign language classroom anxiety: Results of a meta-analysis. Studies in Second Language Teaching and Learning, 12, 173-203. https://doi.org/10.14746/ssllt.2022.12.2.2
Wind, A., & Zólyomi A. (2022). The longitudinal development of self-assessment and academic writing: An advanced writing programme. Language Learning in Higher Education, 12, 185-207. https://doi.org/10.1515/cercles-2022-2046
Wu, Q., & Albert, Á. (2022). The role of teacher-generated, learner-generated, and creative content in Chinese EFL students’ narrative writing: A contextual perspective. Languages, 7. Online first. https://doi.org/10.3390/languages7030212
Zólyomi, A. (2022). Exploring Hungarian secondary school English teachers’ beliefs about differentiated instruction. Language Teaching Research. Online first. https://doi.org/10.1177/13621688221114780