Hogyan vegyünk részt a rólunk szóló kutatásban?

2024.04.11.
Hogyan vegyünk részt a rólunk szóló kutatásban?
A részvételi szemléletmód és a kritikai szociolingvisztika lehetséges összefüggéseiről készítettek angol nyelvű kéziratot a „Nyelvi revitalizáció, szocializáció, ideológia” című OTKA-projektet megvalósító interdiszciplináris kutatócsoport tagjai. A tanulmányt a rangos Critical Inquiry in Language Studies című folyóirat szerkesztői 2023 novemberében fogadták el megjelenésre. A munka címe „Participatory sociolinguistics across researchers’ and participants’ language ideologies”, szerzői Bodó Csanád (ELTE), Barabás Blanka (ELTE), Botezatu Isabela (SzTE), Fazakas Noémi (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem), Gáspár Judit (Budapesti Corvinus Egyetem), Heltai János Imre (Károli Gáspár Református Egyetem), Petteri Laihonen (Jyväskyläi Egyetem), Szabó Gergely (ELTE és HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont), Lajos Veronika (ELTE, Miskolci Egyetem) és a CserCseTáre-kutatás meghívott (helyi) résztvevői.

A részvételi megközelítés napjainkban egyre elterjedtebb a társadalomtudományokban, és a részvételiség a nyelv társadalmi tanulmányozásában is kezd mindinkább megjelenni. A részvételi nyelvészeti megközelítések térnyerése ellenére azonban kevés kutatás született arról, hogy ezek a megközelítések miként kapcsolhatók össze – ha egyáltalán összekapcsolhatók – a kritikai szociolingvisztikával. A szerzők állítása szerint a részvételiség helye ott ragadható meg a kritikai szociolingvisztikában, ahol az érintett szereplők újraértelmezik részvételüket és szerepüket a nyelvvel kapcsolatos kutatásban, és kritikusan vizsgálják meg az együttműködés során megjelenő nyelvi ideológiákat, legyen az a sajátjuk vagy a kutatásban résztvevő többi szereplőé.

Mindezeket a szerzők a nem kutatói hátterű résztvevők bevonásával és irányításával folytatott projekt bemutatásával tárgyalják. Ennek a közös vállalkozásnak a CserCseTáre-projekt nevet adták, amelynek nem kutatói hátterű szereplői a romániai Moldvából származó huszonéves, egyetemet végzett nők. Az együttműködés egyik eredményeként "csángó mémekben" dolgozták fel közös tapasztalataikat, például a többnyelvűség és a generációk közötti normatív kontroll átalakuló vagy éppen továbbra is fennálló gyakorlatát

A tanulmányban tárgyalt kutatási kérdés a következő:

hogyan lehet a nyelvvel kapcsolatos kutatásokat közösen végzett „ideológiai munkával” részvételi jellegűvé tenni, ha a résztvevők nyelvi ideológiái heterogének?

Az esettanulmány arra mutat rá, hogy mind az egyetemi kutatók, mind a szociolingvisztikai kutatásban részt vevő további emberek végeznek nyelvi ideológiai munkát. Ez mindenki számára megalapozza azt a perspektívát, amelyből a nyelvre és annak társadalmi környezetére tekint. Az ideológiai munka révén minden szereplő meg- és átfogalmazza, másokéhoz igazítja, esetleg radikálisan újragondolja a nyelvről és a nyelvi gyakorlatokról, köztük a kisebbségi nyelvek tanulmányozásáról alkotott, jól bevált elképzeléseit. Részvételi szociolingvisztikai kutatást végezni azonban nem jelenti magától értetődő módon a nyelvi ideológiák tisztázását, még a kutatók számára sem. Éppen emiatt lesz nélkülözhetetlen a kutatásban résztvevő minden ember pozicionáltságának láthatóvá tétele, vagyis annak leírása, hogy az adott szereplő milyen szociokulturális sajátosságokkal és pozíciókkal bír, valamint a többiek miként látják őt, és mindez hogyan befolyásolja a nyelvről alkotott egyénileg megfogalmazott és közösen létrehozott elképzeléseket.

A szerzők arra is rámutatnak, hogy a nyelvi egyenlőtlenségek kritikája nem választható el a kutatási folyamatban való részvétel kritikájától, ha minden résztvevő együtt akar dolgozni a nyelvi ideológiák sokféleségét is tekintetbe véve.

Az eredeti tanulmány itt olvasható.