„Homo sovieticus”: pro et kontra
Irodalomtörténeti, történeti, kultúrtörténeti, szociológiai és filozófiai megközelítések léptek dialógusba egymással a rendezvényen, ami intenzív és termékeny interdiszciplináris légkört hozott létre. Az orosz akadémiai körök vita- és párbeszédkészsége rendszeresen ki szokott emelkedni a mezőnyből a tudományos konferenciákon. Így volt ez most is, komoly inspirációt adva a résztvevőknek a témájuk továbbviteléhez.
Öt várost, nyolc intézményt képviselt a húsz előadó, köztük az ELTÉ-t Schiller Erzsébet, Gyimesi Zsuzsanna és Szabó Viktor, akik A „szovjet ember” ambivalens megítélése a magyar és az orosz bölcsészettudományi kutatásokban a XX–XXI. században című nemzetközi kutatási projekt magyar résztvevői. Schiller Erzsébet egy Borisz Paszternák és Balázs Béla közti, eddig publikálatlan levélváltásról beszélt. Gyimesi Zsuzsanna az 1970-es években magyar és szovjet gyerekek között zajló levelezésről adott elő, sok személyes élményt megmozgatva a hallgatóságban. Szabó Viktor toponímiai kutatásai újabb eredményeiről számolt be, amelyekből a kisember-kultusz kezdetei bontakoztak ki az 1930-as évek Jekatyerinburgjában.
A rendezvény lelke Julia Ruszina történész és Julia Matvejeva irodalomtörténész volt. Julia Ruszina számos egyetemi jegyzet szerzője a XX. századi szovjet történelem és forráskezelés tárgykörében, évek óta rendszeres meghívott előadója a ruszisztika mesterszaknak. Mostani előadásában V.Sz. Rutminszkij disszidens író, fordító, irodalmár mintaadó életútjáról beszélt. Julia Matvejeva irodalomtörténész az emigráns orosz írók közül egy olyan életút felvázolására vállalkozott, amely esetében a politikai megalkuvás teljesen felülírta az eredeti tehetséget.
A konferencia anyagából, illetve a kutatócsoport további munkájának eredményeiből kollektív monográfia fog készülni 2019-ben.
Forrás: Russtudies