Markó Alexandra is alapíthat Lendület-kutatócsoportot

A legtehetségesebb magyar tudósok itthon tartását vagy visszahívását célzó MTA-program keretében idén 11 kiváló kutató alapíthat önálló kutatócsoportot, közülük Karunk kiváló oktatója, Markó Alexandra fonetikus.

A 2009-ben indult, külföldön is elismert és követendő modellként méltatott kutatásfinanszírozási program célja a külföldön dolgozó tehetséges kutatók hazahívása, illetve a magyarországi kutatóhelyeken tudományos munkát végző tehetségek itthon tartása mellett az MTA kutatóhálózata nemzetközi versenyképességének erősítése. Az idei nyertesek közül öten az MTA valamelyik kutatóközpontjában vagy intézetében, hatan pedig egyetemeken alakíthatnak önálló kutatócsoportot akadémiai támogatással – a legtöbben az ELTE-n. A 11 nyertes kutatásait az Akadémia öt esztendőn keresztül évente összesen mintegy 400 millió forinttal támogatja.

Az MTA legutóbbi, 2015 végén meghirdetett Lendület-pályázatára 95 pályamunka érkezett. A pályamunkákat két szakaszban bírálták el. Az önálló kutatói pályájukat kezdő, jellemzően 38 év alatti, kiemelkedő és folyamatosan növekvő teljesítményt mutató, ígéretes fiatal kutatók számára kiírt Lendület I.-et négyen, a már sikeres önálló kutatói pályát folytató, jellemzően 35–45 év közötti, nemzetközileg is elismert, tartósan kiemelkedő és növekvő teljesítményű vezető kutatóknak kiírt Lendület II.-t pedig heten nyerték el. Mindkét kategória nyertesei vállalták, hogy a Lendület program keretében végzett kutatásaik során vagy azok befejezésekor pályáznak az Európai Kutatási Tanács (ERC) valamelyik kiválósági felhívására.

2009 óta futó programban a most alakulókkal együtt összesen tizennégy Lendület-csoport működik majd az ELTE-n. 2011-ben Derényi Imre, Kovács Mihály és Ősi Attila; 2012-ben Frei Zsolt, Józsi Mihály, Katz Sándor és Novák Zoltán; 2014-ben Dosztányi Zsuzsanna és Kiss Farkas Gábor, 2015-ben Pásztor Gabriella és Szilágyi Róbert kutatócsoportja kapott támogatást.

Markó Alexandra fonetikus, ELTE BTK (Lendület I.)
A folyamatos beszéd természetes jelensége a koartikuláció, azaz az egymást követő beszédhangok kiejtéséből adódóan a beszédszervek mozdulatainak időbeli átfedése. A nyelv olyan szerv, amely önmagában többféle artikulációs mozdulatra képes, ezért az artikulációban megkülönböztetjük pl. a nyelvhegy, a nyelvperem, a nyelvhát szerepét. A nyelv egyes részeinek mozdulatai egymással is átfedhetnek időben, és más beszédszervek (pl. az ajkak, az állkapocs, a hangszalagok) mozdulataival, működésével is. A lingvális koartikuláció, azaz a nyelv koartikulációs működése tehát több szempontból vizsgálható. A tervezett kutatássorozat fő célja az egyes kiejtett beszédhangok kapcsolatában érvényesülő koartikulációs hatások elemzése a magyar beszédben. Ehhez olyan korszerű műszereket használnak, mint az elektromágneses artikulográf vagy az elektroglottográf. A vizsgálatok elvégzéséhez megfelelő laboratórium létrehozása és felszerelése szükséges.

Forrás: elte.hu

2016.05.03.