Miért lehet unalmas az angoltanulás?

A cikk összefoglalja, hogy annak ellenére, hogy a második és/vagy idegen nyelv tanulásában az unalomról szóló tanulmányok száma nyilvánvalóan növekszik, és e negatív érzelemmel kapcsolatos ismeretek jelentősen bővültek, meglepő módon az iskolán kívüli helyzetekben tapasztalt unalomra vonatkozóan még mindig nagyon kevés az empirikus bizonyíték, ami annál is fontosabb, mert a 21. században a nyelvtanulás sokszor az osztálytermen kívül fokozottan hangsúlyosan jelenik meg.

Ez a tanulmány ezt a hiányosságot próbálja áthidalni a következő kutatási célokkal:

1. megvizsgálja az órán belüli és az órán kívüli unalom hátterében álló tényezőket és az azok közti kapcsolatrendszert;
2. csoportosítja a tanulókat aszerint, hogy az unalommal kapcsolatosan milyen profillal rendelkeznek, és
3. feltárja a háttérváltozók szerepét a különböző profilú tanulói csoportok esetében.

A kérdőívet 107 angol szakos lengyel egyetemi hallgató töltötte ki. Az eredmények azt mutatták, hogy az órán belüli és az óra utáni unalom egymástól elkülönülő, ugyanakkor többdimenziós konstrukciók, és az ezeket alátámasztó tényezőket nem lehet könnyen elkülöníteni, de sikerült négy, az órán belüli és az óra utáni unalomra jellemző klasztercsoportot azonosítani, attól függően, hogy mennyire unják az órai, illetve órán kívüli feladatokat a diákok.

Kutatási eredményeik így rávilágítanak az órán kívüli helyzetekben való unalomra, és kiterjesztik a korábbi kutatások fókuszát azzal, hogy a házi feladatokon túl az angol nyelvtanulás egészével is foglalkoznak. Ugyanakkor el kell azt is mondani, hogy az angolórákon tapasztalt averzív érzelmek tekintetében

az unalom nagyon sokszor a monotóniát és az ismétlődő feladatokat, illetve az elégedettség és a kihívás hiányát jelenti.

Az unalom okai és típusai megfelelnek a pedagógiai pszichológiában azonosítottaknak, mint például az elvégzett feladatok feletti kevés kontroll, illetve a feladatok értéktelensége, valamint, hogy nincs meg az igény, hogy valami olyat tegyen a tanár, ami valamilyen módon elkötelezettséget vált ki. Az angolórákon ez a témák és feladatok előnytelen megválasztása, a tanárok és a társak hatása, vagy a nehézség megfelelő szintre való beállításának elmulasztása.

A kutatás elkülöníti a reaktív jellegű unalmat, ami az unalomra adott passzív választ képviseli, a proaktívabb unalomtól, ami viszont azt jelenti, hogy a tanulók keresik az apátia, közömbösség vagy averzív reakciók ördögi köréből való kiutat.

Az eredmények alapján felmerült annak az igénye, hogy ne csak a tanulással, hanem a nyelvhasználattal kapcsolatos unalmat és a nyelvhasználati tapasztalatokkal kapcsolatos érzelmeket is vizsgálják a kutatók, illetve az is, hogy összehasonlító vizsgálatokat végezzenek magyarországi és lengyelországi egyetemisták és középiskolások között.

Az eredeti tanulmány itt olvasható.

Pawlak, M., Kruk, M., Csizér, K., & Zawodniak, J. (2023). Investigating in-class and after-class boredom among advanced learners of English: intensity, interrelationships and learner profiles. Applied Linguistics Review, 14, 1-28.