Társasjáték a tiltott csángó szigeten

2024.04.23.

A részvételi megközelítésmód érvenyesítésével egyetemi hátterű kutatók és egy többnyelvű moldvai falu lakói közösen nyelvi társasjátékot hoztak létre „A tiltott csángó sziget” címmel. A játék során bátor aktivisták érkeznek az ökológiai katasztrófa által fenyegetett és elszigetelt faluba, Lészpedre, amely éppen elsüllyedni látszik egy másik nyelv tengerében. Az aktivisták egy-egy helyi figura alakját öltve kapcsolatba lépnek a lészpediekkel, és eközben – hogy a bizalmukat elnyerjék – úgy köszönnek másoknak, mint ott szokás. A társasjáték létrehozásáról és a játékalkalmakról szóló tanulmány a többnyelvűség-kutatás vezető folyóiratában, a Journal of Multilingual and Multicultural Development lapjain jelent meg.

A nyelv részvételi szemléletű kutatása arra irányul, hogy a résztvevők, tudományos háttérrel vagy anélkül, együtt alakítsanak ki a nyelvről szóló új tudást, miközben mindenki a számára releváns szinten vesz részt a folyamatban. E megközelítés célja, hogy az új tudást megteremtő kutatásban való részvétel széles körben jöjjön létre.

A „Nyelvi revitalizáció, szocializáció, ideológia” című OTKA-projektet megvalósító interdiszciplináris kutatócsoport egyetemi hátterű résztvevői és a moldvai falu, Lészped többnyelvű lakói közösen vállalkoztak A tiltott csángó sziget című nyelvi társasjáték kialakítására. A lészpedi résztvevők nyelvi szakértelmére alapozva a kutatócsoport tagjai több éves együttműködés eredményeként hozták létre a marginalizált többnyelvű gyakorlatok mások számára is megismerhető reprezentációját.

A játék célja a széles körben veszélyeztetettként tárgyalt gyakorlatok értelmezésének feltárása, lehetővé téve ezáltal a nyelvi veszélyeztetettségről szóló közbeszéd kritikai megközelítését.

A cikk nyolc játékesemény etnográfiai elemzésére támaszkodik; ezek egy egyetemi kampuszon, egy fesztiválon és egy nemzetközi konferencián zajlottak. Az alkalmakon a játékosok egymással és a társasjátékot létrehozó csapattal közösen tettek kísérletet a süllyedő sziget „megmentésére”. A játékalkalmakat követő beszélgetések során a lészpedi nyelvi szakértők saját nyelvi gyakorlataikat nem a nyelvi veszélyeztetettséghez kapcsolódóan értékelték.

A szerzők szerint a lészpedi köszönések újszerű reprezentációja hozzájárul a többségnyelvűségről kialakuló új tudáshoz, de önmagában még nem teremti meg a nyelvi veszélyeztetettséghez kapcsolódó közbeszéd kritikai szemléletét. Ahhoz, hogy hatást gyakoroljunk a jól bejáratott beszédmódokra, a nyelvi szakértők részvételére van szükség a kutatási folyamat során.

A szerzők Bodó Csanád (ELTE), Barabás Blanka (ELTE), Fazakas Noémi (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem) és Lajos Veronika (ELTE, Miskolci Egyetem), akik a lészpedi nyelvi szakértőkkel együtt készítették el “Language experts on a sinking island: critiquing language endangerment rhetorics through participation in and around a tabletop game” című tanulmányukat.

A folyóirat honlapjáról a tanulmány szabadon letölthető.

Bodó, Cs., Fazakas, N., Barabás, B., Lajos, V. & the language experts from Lészped (2024). Language experts on a sinking island: critiquing language endangerment rhetorics through participation in and around a tabletop game. Journal of Multilingual and Multicultural Development, 1–14. DOI: 10.1080/01434632.2024.2337249

Borítókép: Tusványos