Tendenciák és kihívások a germanisztikában
Az európai oktatásügy egyik központi témájaként már közel 10 éve felmerült a munkaerő-piaci igények és követelmények kiemelt figyelembevétele az egyetemi oktatás során. Egyfajta szemléletváltás és műhelyesítés ugyan már tapasztalható az egyetemi oktatásban, de további fontos lépéseket kell tennünk, amelyekhez kulcsfontosságú hívószavak az interdiszciplinaritás (pl. nyitás különböző szakmák felé), a kompetenciaalapú oktatás (pl. tudatos médiahasználat és fordítás) és a digitalizálás (pl. e-learning).
A konferencián elhangzott előadások e három kulcsfogalom mentén a következő témaköröket járták körbe az alkalmazkodás és felelősségvállalás szempontjainak figyelembevételével:
- Digitalizáció, digitális adatbázisok a kutatásban
- Digitalizáció és oktatás, különös tekintettel a kipróbált digitális eszközökkel végzett oktatás nemzetközi tapasztalataira
- Kompetenciafejlesztés a német mint idegen nyelv egyetemi oktatásában, pl. „Doing by learning”, médiakompetencia, fordítási kompetencia
- Interdiszciplináris germanisztika, pl. germanisztika és migráció, kontrasztív nyelvészet és nyelvoktatás;
- Szaknyelvi kommunikácó, különös tekintettel a szaknyelvi többnyelvűségre, és a szaknyelvi tartalmakra germanisztika szakokon
- Egyetemek harmadik missziós tevékenysége.
A konferencián összesen 18 előadás hangzott el, fele részben online, fele részben pedig jelenléti előadásokat hallhattunk, nagyjából egymást felváltva. A 21 előadónk összesen 8 országból érkezett: Németország, Ausztria, Finnország, Szlovákia, Koszovó, Lengyelország, Csehország, Magyarország. Magyarországról az ELTE mellett a Szegedi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Miskolci Egyetem is képviseltette magát.
Az előző években Koszovóban (Prishtina 2019), Németországban (Berlin 2018), Lengyelországban (Opole 2017) és Romániában (Sibiu 2016) került sor a nemzetközi tudományos találkozó megszervezésére.
A budapesti konferenciát eredetileg 2020 őszére terveztük, ám azt a COVID járvány miatt el kellett halasztani. 2021 őszén pedig az európai járványhelyzethez alkalmazkodva hibrid konferencia megszervezése mellett döntöttünk. Ennek eseményeit az offline résztvevők és érdeklődők (hallgatók, intézeti oktatók stb.) az ELTE BTK R5 épület 1.em. 137-es termében life és kivetítő segítségével, az online résztvevők pedig az MSTeams alkalmazáson keresztül követhették.
A konferenciánkat részben a Deutscher Akademischer Austauschdient (DAAD) által nyújtott támogatásból, részben pedig az ELTE Tudományos Tanácsa által kiírt „Nemzetközi tudományos konferencia szervezés támogatása” pályázaton elnyert összegből finanszíroztuk.
A beszámolót készítette: Dr. Rada Roberta, a konferencia fő szervezője