Vajon a lányok vagy a fiúk izgulnak jobban az idegennyelvi tanórán?
Az alkalmazott nyelvészet területén már az 1980-as évek óta folynak az osztálytermi idegennyelvi-szorongás témájában kutatások. Az idegennyelvi-szorongást azért fontos kutatni, mert korábbi kutatások szerint negatív hatással van a nyelvi teljesítményre. Így, a kutatók arra keresik a választ, hogy mi okozza az idegennyelvi-szorongást, hogyan hat a nyelvtanulásra, és miként lehet vele megküzdeni. Mivel már számtalan tanulmány született ezzel kapcsolatban világszerte, időszerűnek látták a szerzők, hogy összegezzék, mire is jutott eddig a tudomány.
Pontosabban, arra voltak kíváncsiak, hogy
megállja-e a helyét az a sokszor hangoztatott klisé, miszerint a lányok jobban szoronganak, mint a fiúk,
és ezért jobban tartanak attól, ha idegen nyelven kell megnyilvánulniuk.
A meta-elemzés módszerét használva – aminek célja az, hogy átfogóbb következtetéseket vonjon le számos tanulmány eredményei alapján – a szerzők összegyűjtötték azokat a világszerte angol nyelven publikált tanulmányokat, amelyekben említést tesznek a nemek közötti idegennyelvi-szorongás különbségéről vagy éppen hasonlóságáról. Ahhoz, hogy a tanulmányok között ne legyen eltérés az idegennyelvi-szorongás fogalmát tekintve, csak olyan kutatásokat vettek figyelembe, amelyek a világszerte adaptált és használt Osztálytermi Idegennyelvi-szorongás Skálát (Foreign Language Classroom Anxiety Scale; Horwitz és mtsai., 1986) használták mérőeszközként. A szerzők – a meta-elemzés szabályait követve – igyekeztek nemcsak a vezető folyóiratokban megjelent publikációkat is bevonni az elemzésbe.
A publikációban a világ minden táján megjelent kutatásokat dolgoztak fel: az említett kritérium alapján számos országból (a Középkeletről, Európából, Ázsiából, Észak-Amerikából, Dél-Amerikából, és Afrikából)
összesen 10 526 nyelvtanuló 48 cikkben megjelent eredményeit összegezték.
Az eredmények azt mutatták, hogy míg a lányok tendenciaszerűen valamivel magasabb osztálytermi idegennyelvi-szorongás szinttel jellemezhetőek, ez az eredmény statisztikailag nem volt szignifikáns. Ezért a jelen meta-elemzés alapján azt mondhatjuk, hogy
a nemi hovatartozás úgy tűnik, hogy nem függ össze a nyelvi szorongási szintek különbségeivel.
Továbbá, az eredmények szerint az életkor, a regionális kontextus, a célnyelv és a tanulmányi főszak sem befolyásolják az idegennyelvi-szorongás és a nemek közötti kapcsolatát. Végezetül, a szerzők felhívják a figyelmet a meta-elemzések szükségességére is, és az eredmények konzekvens szabályokon alapuló közlésére, a célból, hogy átfogó és megalapozott következeteseket lehessen levonni a nyelvtanulást illetően.
A kutatást az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia, és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI-6-K-129149 és ÚNKP-21-3) támogatta.
A Kari Publikációs Díjban részesült tanulmány itt olvasható.