Valós térben – az online térért

2022.05.03.
Valós térben – az online térért
A HUNGARNET Egyesület 31. alkalommal rendezte meg 2022. április 20–22. között a NETWORKSHOP konferenciát. A legrangosabb hazai számítógép-hálózati és alkalmazási informatikai találkozón Ritter Dávid és Palkó Gábor tartott plenáris előadást.

A nagy hagyománnyal bíró rendezvénysorozat fókuszában az informatika áll: az IT eszközöket és technológiát a mindennapi munkájukban intenzíven használó kutatók, oktatók és szakemberek számolnak be évente más-más helyszínen a legújabb fejlesztésekről, az elért eredményekről. Az előző évekhez hasonlóan idén is az Innovációs és Technológiai Minisztérium, illetve a Digitális Jólét Program támogatta a nagyszabású szakmai rendezvényt, ahol szó esett a felsőoktatás és a közgyűjtemények digitális transzformációjáról, a tudomány- és kutatástámogatásról, a szélesebb körű digitális átalakulás kérdéseiről, az oktatás informatizálásáról, a hálózat és a technológia kérdéseiről, valamint a digitális infrastruktúrákról. A szervezők plenáris előadásra kérték föl az ELTE két vezető munkatársát; rajtuk kívül további tizennyolc előadást tartottak egyetemünk kutatói, oktatói, szakemberei.

Ritter Dávid informatikai igazgató, az NIIF Műszaki Tanács elnöke Hol tartunk ma? A HUNGARNET közösség új világa című előadását azzal kezdte, hogy napjainkban szerte a világon az innovációk jelentős része információtechnológiai alapú, ezért

hazánk versenyképessége szempontjából elsőrendű szerepe van az IT tudásnak és tapasztalatnak.

Az élvonalbeli trendektől való lemaradás katasztrofális következményekkel járna országunk számára. Az informatika terén három nagy kihívással kell szembenéznünk, ezek a növekedés, a digitalizáció és a hatékonyság. Nagy kérdés, Magyarország hogyan tud megfelelni az adatgazdálkodás, a kiberbiztonság, a hiperautomatizáció, a mesterséges intelligencia és a többi terület erőteljes fejlődése által támasztott követelményeknek. A kutatásban egyre jelentősebb szerepet játszik a szuper- és a cloud computing, illetve a mesterséges intelligencia  – hívta fel a figyelmet Ritter Dávid –, a kutatóhelyek és a közgyűjtemények közös érdeke az adatrepozitóriumok fejlesztése, a felsőoktatásban és a közgyűjteményi területen pedig nagyon fontos az infrastruktúra-fejlesztés, illetve a digitális bölcsészet eredményeinek implementálása. A terület legnagyobb gondja jelenleg a tájékoztatás és a koordináció hiánya  – tette hozzá –,  a legnagyobb dilemma pedig az, középtávon hogyan lehet a megfelelő tudás megszerzéséről és a szakembergárda magas színvonalú képzéséről gondoskodni.

Palkó Gábor, a Digitális Bölcsészet Tanszék és a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium (DH-LAB) vezetője a Mesterséges intelligencia, digitális bölcsészet, kulturális örökség: trendek és eredmények címmel tartott előadásában két alapvető faktorra hívta föl a hallgatóság figyelmét. Az egyik jelentős tényező a mesterséges intelligencia (MI) beláthatatlan ütemű fejlődése, a másik a digitálisan hozzáférhető anyagok fölfoghatatlan mértékű gyarapodása. A kutató a mesterséges intelligencia, illetve a digitális kulturális örökség kultúrtechnikái közül kiemelte a legfontosabbakat: az ITM és az OTP közös szuperszámítógép-projektjéhez kapcsolódó, mélytanulásos technológiára épülő gigantikus nyelvmodellek fejlesztését, a hatalmas méretű magyar nyelvi korpusz építésének nélkülözhetetlen voltát, a kézírásos szövegek MI alapú feldolgozását. Mint elmondta,

a felsorolt innovációk csak úgy valósulhatnak meg, ha kialakulnak az együttműködés intézményi formái.

A konferenciaelőadások hat tematikus szekcióban zajlottak. Az ELTE munkatársai közül legtöbben a digitális bölcsészet témakörében végzett munkájukról számoltak be: többen az újonnan indult projektek eredményeit, néhányan viszont a korábban indult fejlesztések jelenlegi helyzetét ismertették. Volt szó a dráma- és a népdalkorpuszokról, drámaelemzésről, a Régi Magyar Költők Tárának hálózati kiadásáról, a mesterséges intelligencia filológiai alkalmazásának lehetőségeiről, kézírásfelismerésről, a relációs adatbázisról mint born-digital objektumról. Itt mutatták be a szemantikus névelem-azonosításra kifejlesztett HuWikifiert, illetve a DH-LAB és a Qulto által közösen kidolgozott kutatási infrastruktúrát.

Más szervezeti egységek – az Oktatási Igazgatóság, az Egyetemi Könyvtár és Levéltár, a Könyvtár- és Információtudományi Intézet, valamint az Informatikai Igazgatóság – munkatársai is képviseltették magukat. Az előadások az online tanulásmenedzsmentről, a kutatási adatkezelésről, a tudomány nemzetköziségéről, a szerzői jogi törvény változásairól, illetve a Neptun rendszer hangolásáról szóltak. Az ELTE-s előadások felsorolását a csatolt file tartalmazza.

Forrás: elte.hu