J. Verne elbeszélő prózája

A Programme Parceco francia előadók kelet-európai országokban tartott előadásait támogatja. Az Université de Picardie Jules Verne oktatói és doktoranduszai 2021. szeptemberében magyar egyetemeken (ELTE, DE, PTE), illetve a Budapesti Francia Intézetben beszélnek kutatási eredményeikről Jules Verne életművében a kelet-európai országok reprezentációjával kapcsolatban. 

A program célja Verne életművének elemzése. Az író regényről regényre Európát, annak földrajzát, történelmét, határait, geopolitikai helyzetét vizsgálta egy olyan időszakban (a 19. század utolsó negyedében és a 20. század első éveiben), amelyben a nemzetiségek ébredése után a nagy birodalmak megrendültek, majd eltűntek. Ha Verne „utazásai” „rendkívüliek”, az azért is van így, mert nagy teret adnak Európának, különösen Közép- és Kelet-Európának. Verne figyelemmel kísérte a magyarok (Mathias Sandorf, 1885), az erdélyiek (Le Château des Carpathes, 1892), a balti országok (Un drame en Livonie, 1904) politikai küzdelmeit, és kíváncsi volt a nagy Oroszországra (a krími háború az Aventures de Trois Russes et de Trois Anglais dans l’Afrique australe című regényben, 1872; Michel Strogoff, 1876), de akár az Oszmán Birodalomra is (Keraban-le-Têtu 1883). Egyedül a bolgár nemzeti megújulás kerülte el a figyelmét, de fia, Michel, amikor 1908-ban kiadta a Le Pilote du Danube című művét, a Jules által befejezetlenül hagyott szöveg átdolgozott változatát, betöltötte ezt a hiányt is.

Az előadások Verne Európáját ragadják meg annak földrajzi, történelmi és politikai dimenzióiban. Bár Jules Verne (idősebb) gyerekeknek és tinédzsereknek írt, ez nem jelenti azt, hogy művei figyelmen kívül hagyják a legtágabb értelemben vett politikát: éppen ellenkezőleg, küldetése a jövő polgárainak nevelése és a köztársasági érzelmek felkeltése volt. Mi a helye Európának Verne regénysorozatában? Ez az a geopolitikai megközelítés, amelyen mind a francia (két Verne életművében jártas egyetemi tanár, valamint a Centre d’études des relations et des contacts linguistiques et littéraires de l’UPJV doktorandusza), mind a magyar kutatók (a Debreceni Egyetem oktatója és doktorandusza) előadásai alapulnak. Megközelítésük lehetővé teszi, hogy Verne példáján keresztül jobban megértsük azt is, hogyan és milyen alapokon épült Európa a nagy birodalmak bukása után. Az előadások az irodalom iránt érdeklődők számára éppúgy érdekesek lehetnek, mint a történészek, a politológusok vagy a médiatörténészek számára.

Az ELTE bölcsészkarán Christophe Reffait Les représentations verniennes des entités supranationales címmel, Loïc Le Sayec Un romanesque d'Europe centrale? Le Château des Carpathes et Le Secret de Wilhelm Storitz címmel ad elő.

Az előadásokhoz Zoomon is csatlakozhat (Passcode: 454090).