Rovásírásos emlékeink mint nyelvemlékek - 9-10. előadás

A tavaszi félévben „Rovásírásos emlékeink mint nyelvemlékek” címmel tudományos előadássorozatot szervez az ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke, valamint az ELTE Benkő Loránd Magyar Nyelvtörténeti Műhelye és Diákműhelye. Az előadások szerdán délutánonként vannak a bölcsészkaron, minden érdeklődőt várnak.

A magyar nyelv története során többször feledésbe merült, majd újjáéledt rovásírás, illetőleg az ezzel az írástípussal lejegyzett (különösen korai) nyelvemlékeink diszciplináris tekintetben a magyar nyelvtörténet, általánosságban véve pedig a magyar örökség részét képezik. Az előadássorozat a hazai kutatók eredményeit, véleményét, megfontolásait kívánja az egyetemi hallgatóság, illetve a téma iránt érdeklő szélesebb közönség elé tárni. A 13 előadásból álló sorozat előadói olyan szakemberek, akik tudományos módszertannal közelítve érdemben foglalkoztak a rovásírásos emlékek nyelvi, néprajzi, régészeti és történelmi összefüggéseivel.

A sorozat kilencedik és tízedik előadását 2014. április 30-án Róna-Tas András, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa, az MTA rendes tagja tartja „A székely rovásírás írástörténeti háttere I–II.” címmel.

Az első előadás az írástörténet alapfogalmaival és módszertanával foglalkozik. Szólni fog a jel és írásjel, a betű és gráf, a graféma és az allográf viszonyáról, a betű- és a hanggyakoriság összefüggéseiről, a grafotaktika, a térbetöltés és térkihasználás módjairól, az információközlés íráshoz hasonló más módjairól (pl. csomóírás, pásztor-, adó-, leltárrovás), a technika, eszköz és hordozó (pálmalevél, bőr, papír stb.) viszonyáról, az írások fajtáiról, az írások kialakulásának és változásának  általánosítható útjairól, az írások kialakulási helyeiről és okairól, végül az összehasonlító és történeti írástudomány legújabb eredményeiről és feladatairól. Az előadás néhány nagy íráscsalád (egyiptomi, kínai, indiai-tibeti-koreai) kialakulásának és elterjedésének rövid áttekintésével és a sémi írások kialakulásának és elterjedésének bemutatásával fejeződik be.

A második előadás Eurázsia néhány rovásírásával kezdődik. Tárgyalni fogja az etruszk írást, annak kelta elágazását. Ismerteti a franciaországi Glozel írástábláinak problematikáját. Bemutatja a germán rovásírás a Futhark történetét, az angol és a skandináv rovásírások kialakulását.  Tárgyalja a keleti türk rovásírás eredetét. Bemutatja a kazár rovásírás egyetlen hosszabb emlékét. Ezután áttér a görög, glagolita és cirill írásokra, mint a székely rovásírás „szomszédaira”. Majd következik az Aethicus Isternek tulajdonított ábécével kapcsolatos legújabb kutatások eredményeinek bemutatása. Az elődás végén kisérletet teszünk arra, hogy rekonstruáljuk a proto-székely írást, vagyis elválasszuk a székely rovásírás elsődleges és másodlagosan kialakult jeleit.

Figyelem! A két előadásra egymás után, folytatólagosan kerül sor!