Krasznahorkai László – Irodalmi Nobel-díj 2025
Az ELTE Bölcsészettudományi Kara programsorozattal köszönti egykori hallgatóját.
Videók
Hermésztől Homéroszig – Krasznahorkai és az antikvitás
A Krasznahorkai-év programsorozata május 19-én Ferenczi Attila és Krupp József klasszika-filológusok előadásával folytatódott. Krasznahorkai László írásművészetének egyik fontos sajátossága a különböző kultúrákra és azoknak is legnagyobb alkotásaira fordított intenzív figyelem. Az író több művében is kitüntetett szerepet kapnak az ókorhoz és a klasszikus műveltséghez kapcsolódó történetek és motívumok. Az előadás első részében Krupp József a szerző harmadik regényét, a Háború és háborút (1999) állította középpontba, amelyben több szinten is meghatározóak az antik mítoszok és az ókori népek történelme. Húsz évvel e regény megjelenése után, Mindig Homérosznak című összművészeti alkotásában Krasznahorkai visszatért az antikvitáshoz, szövegszerűen is jelezve a két mű közötti kapcsolatot. Az előadás második részében Ferenczi Attila azt tárta fel, hogy a homéroszi világ mellett az eposzi hagyomány milyen vonatkozásait gondolja újra a szerző ebben a művében.
Művészettörténeti Szabadegyetem: Rést ütni a hatalom bástyáin
A „Művészet és hatalom” szabadegyetem a ELTE Humántudományok Kutatóközpont művészettörténésze, András Edit előadásával folytatódott május 26-án. Az előadás nem az aktivizmusra, nem is a politikai művészetre, hanem néhány olyan politikus műre és az általuk felvetett problémára (erőszak, kolonializmus, rasszizmus, hatalomváltás, utópiák) fókuszált, amelyek a hatalom rejtett működését világítják meg. Ezek gyakorta olyan mélyen beépültek gondolkodásunkba, világképünkbe, hogy tán észre sem vesszük őket, de a művek ütötte réseken keresztül számunkra is láthatóvá válnak. A világ távoli pontjain (Moszkva, New York, Egyiptom, Haiti, Kuba és a régiónk) született különböző műfajú és eltérő befogadást generáló műveket elemeztünk. Jóllehet a művek kiválasztását aktualitásuk indokolta, kortárs kontextusukon túl visszamentünk az érintett jelenségek gyökeréig; a történeti és ikonográfiai előzményekre is.
