Juhász Balázs Kari Publikációs Díjban részesült tanulmánya a Modern Italy hasábjain jelent meg.

Brdar-Szabó Rita és Brdar Mario tanulmánya az English for Specific Purposes SJR D1 besorolású folyóiratban jelent meg.

Az Open Archaeology folyóiratban jelent meg a Tiszagyenda melletti kora rézkori lelőhely egy edénytöredékéről szóló tanulmány.

Qiaoxia Wu és Albert Ágnes háromféle feladattípus alapján vizsgálta a feladatjellemzők és a flow-élmények kapcsolatát.

"Shakespeare minden időkre" című könyve kapcsán beszélgetett a Népszavában az Angol-Amerikai Intézet docense.

Egy kísérleti kutatószeminárium keretében hallgatóink egy borsodi közösség fiataljaival közösen vizsgálták a roma kulturális örökségét.

Megjelent Gelencsér Gábor filmtörténész (ELTE Filmtudomány Tanszék) Gyöngyössy Imre filmrendezőről szóló monográfiája.

Megjelent a kétkötetes kézikönyv, mely az Árpád- és Anjou-kori magyarországi egyházi intézményeinek történetét és archontológiáját mutatja be.

Albert Ágnes és Csizér Kata kutatásának célja a nyelvtanulási autonómia egy speciális aspektusának vizsgálata volt.

Szabó Gergely tanulmánya a Journal of Multilingual and Multicultural Development című folyóiratban jelent meg.

Pető Ákos, Masek Zsófia, Kenéz Árpád, Daróczi-Szabó Márta, Daróczi-Szabó László és Rácz Zsófia tanulmánya az Environmental Archaeology folyóiratban.

Albert Ágnes, Csizér Kata és Wind Attila kutatása.

Deme Andrea új kötete a koartikuláció jelenségével, azaz a beszédhangok térbeli és időbeli kölcsönhatásával, egymásra hatásával foglalkozik.

Szabadon elérhető ELTE Magyar Rádiójátéktörténeti Kutatócsoport első nemzetközi konferenciájának anyaga.

Két kötete is megjelent a közelmúltban Halmos Károlynak, a Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék nyugalmazott egyetemi docensének.

Bátorfy Attila "Adatvizualizáció" című hiánypótló kötete az adatok grafikus ábrázolásának elméletét és gyakorlatát mutatja be.

Az angol nyelvű Dissertationes Archaeologicae ezzel a legmagasabban jegyzett hazai régészeti folyóirattá lépett elő.

Dallos Edina kötete a Volga-vidéken élő három török nyelvű nép mitikus lényeit mutatja be.

Szabó Melinda kutatása a poetoviói (ma Ptuj, Szlovénia) vámállomás néhány alkalmazottját és feladatkörüket tárja fel.

Messzire nyúló genetikai kapcsolatokat tártak fel az ELTE kutatói Belső-Ázsia és a Kárpát-medence között.

Kodaj Dániel Kari Publikációs Díjban részesült tanulmánya azt vizsgálja, hogyan lehet összekapcsolni a filozófia két nagy területét.

A Drakula vajdáról készült 15. századi történeteket és portrékat elemzi Nagy Levente Kari Publikációs Díjban is részesült új tanulmánya.

Deme Andrea is közreműködött az észlelési átfedéseket vizsgáló kutatásban.

Újabb Nature cikk jelent meg a HistoGenes projektben.

Tankó Gyula monográfiája integráltan vizsgálja az egyetemi hallgatók számára szükséges olvasásképesség komponenseit.

Számos egyéni különbséget vizsgál egyben Csizér Kata, Smid Dávid, Zólyomi Anna, és Albert Ágnes új kötete.

Idén összesen 64 pályázatot díjaztak, ez 46 Q1-es folyóiratban megjelent tanulmányt és 4 rangos nemzetközi kiadónál megjelent monográfiát jelentett.

Koncz István és Janet Kay tanulmánya a kora középkori régészetben használt "tömegsír" és "többes temetkezés" fogalmához biztosít új értelmezést.

Az ELTE-s vezetésű Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriumot a magyar nyelvre optimalizált MI-alapú kézírásfelismerő modellek kialakításáért ismerték el

A MetaID Kutatócsoport mutatkozott be a "Diszciplínák párbeszéde" sorozatban 2024. november 19-én.

Kuna Ágnes egyike annak a hét társadalmi innovátornak, aki elnyerte a TINLAB és a HÁRFA támogatását saját projektjének megvalósításához.

A ReCall projekt céljai közé tartozik, hogy erősítse a közép-európai identitást és elősegítse a közös történelmi és kulturális örökség megőrzését.

Simon Gábor Psymet című projektje akár a komoly öngyilkossági szándékot is segíthet időben felismerni az online térben használt metaforák elemzésével.

A Barátné Hajdu Ágnes közreműködésével készült tanulmány a könyvtárak és a könyvtárosképző szakma felmerülő kérdéseit vizsgálja Afrikában.

Két monográfiája jelent meg idén májusban Kuna Ágnesnek, az Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék habilitált egyetemi docensének.

Rebrus Péter, Szigetvári Péter és Törkenczy Miklós közös cikkükben a kötőhangzók minőségét elemzik a mai magyar nyelvben.

Az Acta Linguistica Academica folyóiratban jelent meg Starcevic Attila Kari Publikációs Kiválósági Díjban részesült tanulmánya.

A Könyvtár- és Információtudományi Intézet kutatói a hazai tantervekben történő adaptálása céljából üzleti kurzusokat vizsgáltak meg.

Bodó Csanád és Fazakas Noémi tanulmánya a Moldvai Csángómagyar Oktatási Programot vizsgálja.

Mráz Attila Kari Publikációs Kiválósági Díjban részesült tanulmánya a politikai egyenlőségről szóló diskurzusokat ütközteti.

Az ELTE és a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet közös kutatása a Nature hasábjain jelent meg.

Játékos módon vizsgálják a nyelvi veszélyeztetettségről szóló diskurzust a „Nyelvi revitalizáció, szocializáció, ideológia” OTKA projekt tagjai.

A „Nyelvi revitalizáció, szocializáció, ideológia” kutatócsoport a részvételi szemléletmód és a kritikai szociolingvisztika összefüggéseit vizsgálta.

Wind Attila tanulmánya azt vizsgálja, miért fejlődik különböző ütemben és mértékben a kohézió az angol mint idegen nyelvet tanulók írásában.

A Journal of Librarianship and Information Science szakfolyóiratban jelent meg az ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézet kutatóinak tanulmánya.

2023-ban jelent meg Patay-Horváth András angol nyelvű monográfiája, mely Kari Publikációs Díjban részesült.

Vadas András és Ferenczi László tanulmánya a modern kor előtti városok vízhasználatát vizsgálja.

Hoppál Krisztina és kutatótársai azt vizsgálták, hogy a római tárgyak milyen szerepet töltenek be a tengeri Selyemút interakciós hálózataiban.

Mráz Attila Kari Publikációs Kiválósági Díjban részesült tanulmánya a Contemporary Political Theory folyóiratban jelent meg.

A témában Piniel Katalin, az ELTE BTK Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék adjunktusának monográfiája a Springer Nature kiadónál jelenik meg.

Az ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézetének kutatói a fülöp-szigeteki könyvtárosok szakmai identitását vizsgálták.

Siklósi Zsuzsanna és kutatótársai a Magyaregresen feltárt tárgyak származási helyét és a készítési folyamat egyes lépéseinek rekonstruálását elemezték

Mirosław Pawlak és Csizér Kata legújabb közös kutatása a nyelvtanulással kapcsolatosan fellépő unalomról szól.

Simon Gábor és kutatócsoportja a magyar metaforakutatás nemzetköziesítéséhez járul hozzá.

A Dr. Kovač kiadó gondozásában jelent meg Huber Ágnes, a Német Nyelvészeti Tanszék docensének monográfiája.

Kari Publikációs Díjban részesült Kodaj Dániel és Kertész Gergely tanulmánya, mely a a Philosophical Studies folyóiratban jelent meg.

Jelentős eredményeket ért el a magyar peregrinusok 17. századi héber nyelvű köszöntőversei feldolgozására vállalkozó kutatás.

A Languages márciusi számában jelent meg Gósy Mária Kari Publikációs Díjban részesült tanulmánya.

Brdar-Szabó Rita és Brdar Mario Kari Publikációs Díjban részesült tanulmány a Lingua folyóiratban jelent meg.

Czigányik Zsolt a magyar irodalomban elszórtan megtalálható utópikus és disztópikus írások összefüggő hagyományként való értelmezésére tesz kísérletet

Borhy László vezetésével folytatódnak az ELTE régészeti feltárásai Burgundiában.

A Fordító- és Tolmácsképző Tanszék hiánypótló új kötete a tavaly novemberi konferenciájuk előadásait gyűjti egybe.

Az ELTE BTK Kari Publikációs Díjában részesült a kutatás, melyben Csippán Péter, a Régészettudományi Intézet adjunktusa is közreműködött.

Czoch Gábor tanulmánya a rendi polgárság kollektív reprezentációjának alakulását követi nyomon a reformkortól a dualizmus utolsó időszakáig.

Bartha Eszter Kari Publikációs Díjban részesült tanulmánya a szocialista üzemszervezés néhány kapitalista vonására világít rá.

2021 óta végez kutatásokat a témában az Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéken alakult MTA-ELTE Idegen Nyelvek Oktatása Kutatócsoportot.

Schweininger Péter, az ELTE BTK oktatója a történeti demográfia módszerével vizsgálja a Fejér vármegyei Szár község 1729 és 1848 közötti társadalmát.

A tanulmány Fülöp-szigetek nyolc városi könyvtárának helyzetelemzését adja és kihívásait elemzi a pénzügyi edukáció vonatkozásában.

Krász Lilla, a Történeti Intézet habilitált egyetemi docense írta és szerkesztette a Családtörténeti Kutatócsoport legújabb kötetét.

Gyóni Gábor és munkatársai Kari Publikációs Díjában részesült tanulmányukban a korai magyar történelem kérdéseit vizsgálják.

Csizér Kata Kari Publikációs Díjban részesült tanulmányában lengyel minta alapján vizsgálja a második nyelvi motivációt.

A régész kutatócsoport arra a kérdésre kereste a választ, hogy mi alapján választotta ki egy neolitikus közösség, hogy kik részesülhetnek temetésben.

Siklósi Zsuzsanna és munkatársai Kari Publikációs Díjban is részesült tanulmányának középpontjában a rézkori közösségek vizsgálata áll.

Bodó Csanád és Fazekas Noémi új tanulmányukban a résztvevők hangjait vizsgálták a moldvai magyar nyelvi revitalizációban.

Gyuris Beát tanulmánya a magyar eldöntendő kérdő főmondatok kétféle szerkezeti típusában vizsgálja a tagadás interpretációs lehetőségeit.

Vadas András Kari Publikációs Díjban részesült kötete a hosszan tartó háborús időszak környezeti változásait vizsgálja.

Csizér Kata Kari Publikációs Díjban részesült tanulmánya a nemzetközi cserekapcsolatokban résztvevő hallgatók egyéni különbségeire fókuszál.

Szigetvári Péter Kari Publikációs Díjban részesült tanulmánya az Acta Linguistica Academica folyóiratban jelent meg.

Bartha Eszter és Tóth András Kari Publikációs Díjban részesült tanulmánya a Europe-Asia Studies című folyóiratban jelent meg.

A Journal of Academic Librarianship hasábjain jelent meg a Könyvtár- és Információtudományi Intézet Kari Publikációs Díjában részesült tanulmánya.

Baditzné Pálvölgyi Kata Kari Publikációs Díjban részesült tanulmányában a spanyolul tanulók beszéddallammát vizsgálta.

Vécsey Virág, a Média és Kommunikáció Tanszék tanársegéde ökokritikai szempontból vizsgálta meg az Oscarral díjazott animációs rövidfilmeket.

Faragó Norbert is közreműködött a kutatásban, melyben két avar temető stabil izotópos méréseit értékelték ki.

A Kari Publikációs Díjban részesült tanulmány a részvételi megközelítésmód szociolingvisztikai érvényesítésének gyakorlatát és lehetőségeit tekinti át

Bóna Judit Kari Pubikációs Díjban részesült tanulmánya a Clinical Linguistics & Phonetics folyóiratban jelent meg.

Szigetvári Péter és Rebrus Péter Kari Publikációs Díjban részesült tanulmánya a főnévi és melléknévi töveket követő kötőhangokat vizsgálja.

Piniel Katalin Kari Publikációs Díjban részesült tanulmánya 48 korábbi kutatás eredményeit összegezte a meta-elemzés módszerét alkalmazva.

Wind Attila Kari Publikációs Díjban részesült tanulmánya a sikeres nyelvtanulás és az önszabályozó mechanizmusok összefüggéseit vizsgálja.

Spekker Olga, a Régészettudományi Intézet tudományos munkatársának Kari Publikációs Díjban részesült tanulmánya a HistoGenes projekthez kapcsolódik.

A Journal of World Literature folyóiratban jelent meg Molnár Gábor Tamás legújabb tanulmánya.

Gósy Mária Kari Publikációs Díjában részesült tanulmánya a tipikus fejlődésű magyar ikergyermekek beszédészlelési folyamatait elemezi.

Timár Andrea, az Anglisztika Tanszék docensének Kari Publikációs Díjában részesült írása Adriana Cavarero és Hannah Arendt filozófiáját veti össze.

Brdar-Szabó Rita Kari Publikációs Díjban részesült tanulmánya egy ikonikus második világháborús plakátot vizsgál a kognitív nyelvészet segítségével.

Kiszl Péter és Winkler Bea Kari Publikációs Díjat nyert tanulmánya azt vizsgálja, hogyan vesznek részt a könyvtárak a pénzügyi kultúra fejlesztésében.

A beszéd temporális jellemzőit kutatták gyermekkortól késő kamaszkorig

Új tanulmány jelent meg a Nature-ben az ELTE BTK Régészettudományi Intézet munkatársainak közreműködésével.

Újabb eredményeket publikált az avar kori elit genetikai vizsgálatáról a BTK-s kutatók részvételével működő HistoGenes nemzetközi tudóscsoport.

Az ELTE kutatóinak a világon most először sikerült kimutatni, hogy egy nem emberi agy is meg tud különböztetni egymástól két nyelvet.

Archaeogenetikai és régészeti kutatások.