Kurzusajánló a 2022/23-as tavaszi félévre

2023.01.25.
Kurzusajánló a 2022/23-as tavaszi félévre
Felhívjuk hallgatóink figyelmét, hogy az alábbi válogatás csak ízelítő, hiszen adott  szak (ideértve a felsőoktatási szakképzést is) tantervében biztosított mennyiségű, szabadon választható tanegység teljesítésére a kurzusfelvételre vonatkozó szabályok figyelembevételével az Egyetem bármely kurzusa elvégezhető. (ELTE szervezeti és működési szabályzata II. kötet Hallgatói követelményrendszer 28. §)

Tárgyfelvételi időszakok:

  • Előzetes jelentkezés: 2022.12.18. 17:00 – 2023.02.10. 16:00
  • Rangsorolásos jelentkezés: 2023.02.10. 20:00 – 2023.02.16. 17:00
  • Versenyjelentkezés: 2023.02.17. 08:00 – 2023.03.03. 16:00

A BESZÉDGYAKORLATTÓL A ZENETÖRTÉNETIG

A Művészetközvetítő és Zenei Intézet a 2022/23-as tanév tavaszi szemeszterében az alábbi szabadon választható kurzusokat hirdeti meg:

Beszédgyakorlat: a beszéd ismerete, technikai feltételei: anatómiai / fiziológiai ismeretek és gyakorlati megoldások (színpadi mozgás, megjelenés)

Előadói gyakorlat: a kurzus felvételével a jelentkező részt vehet a tanszék kórusainak próbáin és szereplésein, emellett a fellépéseken saját énekes/hangszeres tudásának szólisztikus bemutatására is lehetőség nyílhat

Zenetörténet ​(a 3. szemesztertől): a tantárgy különböző történeti korszakok zenéjének lényegét és sajátos jellemzőit elemzi

A tanegységek s TANM-ÉNE-500-as kódon érhetők el, érdeklődni a music@btk.elte.hu e-mail címen lehet.

A KULTÚRA SZEREPE A DÉL-ÁZSIAI ORSZÁGOK KOMMUNIKÁCIÓJÁBAN

Az előadás fókuszában az India-specifikus interkulturális jelenségek állnak. A kurzus célja, hogy a kultúraközi kommunikációval foglalkozó egyes tudományterületek és elméletek megismertetése mellett bemutassa az indiai szubkontinens nyelvtől független kommunikációs folyamatait és a nyugati kulturális rendszerektől eltérő viselkedési mintázatot, valamint a különbségek kulturális hátterét. A félév során gyakorlati példákon és esettanulmányokon keresztül is vizsgáljuk az indiai mentalitást és kommunikációs sajátosságokat.

  • BBN-IND11-311:2
  • oktató: Dávid Krisztina
  • péntek 12:30–14:00

A MAHÁJÁNA BUDDHIZMUS

  • BBN-BUD11-113 
  • oktató: Karma Dorje
  • péntek 10:00–11:30

A művész, mint...

Műértelmezés kurzus keretében, melynek alcíme A művész, mint... a Magyar Képzőművészeti Egyetem képzőművészet-elmélet szakos diákjaival működünk együtt és a Magyar Képzőművészeti Egyetem néhány művész osztályának tevékenységébe is betekintést nyerünk. Így testközelből nyílik lehetőség a kortárs művészettel való ismerkedésre, művekkel és alkotóikkal való találkozásra. Az óra tágabb kontextusában pedig a művész mint kutató, mint gyűjtő, mint mediátor és hasonló szerepekben vizsgáljuk meg az alkotói tevékenységet.

  • BBN-ESZ-261.NE
  • Gyakorlat
  • Oktató: Nagy Edina

A nemzeti kultúra antropológiája

A kurzus a nemzet társadalom- és humánkutatásainak egy speciális nézőpontját dolgozza fel.

A nemzetről megjelent munkák jó része elsősorban a nacionalizmus mint ideológia történetének kérdésével foglalkozik. A nemzeti kultúra antropológiája ezzel szemben a társadalmi gyakorlatra helyezi a hangsúlyt, az okok feltárása helyett az ok-okozati viszonyok teljességét igyekszik értelmezni. Az antropológust nem csak a kiváltó gondolat, hanem az ebből következő értelmezések, diskurzusok és cselekvések is érdeklik.

A nemzet által ismerünk magunkra és a velünk egy nemzeti közösségben élőkre. A „mi a magyar” vagy „ki a magyar” kérdésre adott válaszaink azt mutatják, hogy bizonyos külső és belső tulajdonságokhoz is köthetjük a magyarságot. Lényeges, hogyan alkotunk képet más nemzetekről, és mások hogyan alkotnak képet rólunk? Hova helyezzük nemzetünket geopolitikai, geostratégiai értelemben, hol a helyünk Európában, hol a helyünk „Kelet” és „Nyugat” között? Melyek magyarságunk külső viszonyítási pontjai? Milyen példáit ismerjük a nemzetek közötti szimbolikus rivalizálásnak? Hogyan nemzetiesítjük az időt? Hogyan alkotunk nemzeti hősöket és mítoszokat? Hol keressük és találjuk meg a nemzet kontinuitásának kezdőpontjait? Mit mutatnak milyen érték- és magatartásmintákat közvetítenek történelmi kultuszaink? Miképp nemzetiesítjük a teret? Hogyan zajlott le a haza, a szülőföld és az otthon fogalmának jelentésváltozása a modernitás korában? Milyen szimbolizációs folyamat során vált a Magyar Alföld vagy a Székelyföld nemzeti tájjá? Az utcanévadások, a köztéri szobrok és emlékművek állítása vagy különböző nemzeti rítusok által miként valósul meg a köztér nacionalizációja? Hogyan valósul, valósítható meg a határon átívelő nemzeti összetartozás? Hogyan válik a kultúra magyarossá, legyen szó a magas kultúráról vagy arról, miként lesznek a népi, paraszti kultúra elemei nemzeti szimbólumok? Hogyan történik a nemzeti szimbólumok alkotása, átértelmezése, kiselejtezése vagy éppen revitalizációja? A mindennapi élet mely elemeihez kötődnek nemzeti jelképek és tartalmak? Hogyan lesznek a társadalmi és politikai rítusok nemzeti ünnepekké? Hogyan intézményesül és válik mozgalommá a magyar nemzeti örökség gondozása? A kurzus nagyjából ezeket a kérdéseket járja körbe, s így adnak keretet a nemzeti kultúra antropológiájának.

  • oktató: Dr Bali János
  • kedd 17:15-18:45
  • Főépület fszt. 27.
  • BBN-NEP-602.6

A női lét traumái a népballadákban

A kurzus célja, hogy betekintést nyújtson egy folklórműfaj, a népballada primer és szekunder irodalmába.

A félév során tanulmányokon keresztül tekintjük át a hazai balladakutatás történetét, különösképpen azokat a tanulmányokat, amelyek a ballada és a tragikum kapcsolatával, a balladával mint női műfajjal vagy éppen a balladai homály kérdéskörével foglalkoznak. Ezzel párhuzamosan minden órán közelebbről megismerkedünk egy-egy népballada variánsaival is. A primer szövegek elemzéséhez a folklorisztika módszertana mellett az irodalomtudomány és a traumaelméletek megközelítésmódjait is alkalmazzuk, így közelítve a szűkebb témánkhoz, hogy miként lehet (elsősorban női) traumaszöveg a népballada. 

  • oktató: Bobák Szilvia
  • kedd 12:00-13:30 Főépület fszt. 26.
  • BBN-NEP-503.12

A nyelvfeldolgozás folyamatai tipikus és atipikus esetekben/helyzetekben

A kurzus bevezetést ad a tipikus és atipikus nyelvfeldolgozás különböző eseteire.

A félév során feldolgozandó főbb témák: a nyelv és gondolkodás összefüggései, nyelvelsajátítás, nyelvi zavarok gyermek- és felnőtt korban, nyelv és emlékezet összefüggései, neurokognitív és neurodegeneratív zavarok nyelvi jellemzői.

  • Oktató: Hoffmann Ildikó
  • BBV-025.26, BMVD-025.26

A rokonság antropológiája

A rokonság kutatása mindig is kiemelt jelentőségű témája volt az antropológiának. Ez olyannyira igaz, hogy a nemzetközi kutatások az 1960-as évekig a rokonságot tekintették a társadalmi szerveződés alapjának.  Jogosan: hiszen a rokonság (egyebek mellett) a legfontosabb kérdésekről: vagyis a születésről, a házasságról, és halálról szól. Amellett, hogy a rokonság vizsgálata antropológiai szempontból is kiemelt jelentőségű, annak megértése, hogy a kortárs társadalomban mit is jelent rokonnak lenni, rokoni kapcsolatokat ápolni, és erre miképp hatnak a különféle asszisztált reprodukciós eljárások különös jelentőséget nyert.

A kurzus során a házasság és  a leszármazás vizsgálata mellett a hallgatók bevezetést kapnak abba is, hogy miképp és milyen mértékben tekinthető biológiai és/vagy társadalmi, kulturális jelenségnek a rokonság.

  • oktató: Dr Mészáros Csaba
  • hétfő 10:00-11:30
  • Főépület fszt. 27.
  • BBN-NEP-602.8

Avantgárd irodalom és művészet

Az európai kultúrában az avantgárd mozgalmak jelentkezése nemcsak alapvető változást hozott, hanem olyan folyamatokat is beindított, amelyek napjaink művészetében és tömegkultúrájában is jócskán éreztetik hatásukat. Ebben döntő szerepet játszott, hogy az avantgárd irányok nem elégedtek meg a bevett formák és megcsontosodott kánonok kínálta lehetőségekkel, hanem harsányan törekedtek ezek megújítására, felforgatták a művészet rögzítettnek hitt kereteit, átlépték biztosra vett határait.

A kurzus ennek jegyében tekinti át az avantgárd mozgalmak történetét és azok összetett, némelykor ellentmondásosnak tűnő jellemzőit. A vizsgált irányzatok és folyamatok természetéből adódóan az irodalmi és esztétikai kérdések mellett az előadások kitérnek a társművészetekre, a művészeti ágak közötti kapcsolatok kihívásaira, valamint mindezek intermediális következményeire is.

  • BBN-CUL16.222
  • Oktató: Bengi László
  • Időpont: szerda, 14:00–15:30
  • Helyszín: A/329

A VILÁG RENDJE A KLASSZIKUS BUDDHIZMUSBAN

  • BBN-BUD11-121.21
  • oktató: Szegedi Mónika
  • szerda 14:00–15:30

Az Európai Unió keleti bővítése – a KGST-től Schengenig

A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat az EU (és a NATO) keleti bővítésének folyamatával, a bővítés mechanizmusával és az EU intézményeinek működésével. Továbbá kitekintést ad az EU esetleges újabb keleti bővítésének lehetőségeire, illetve az EU és a posztszovjet térség (elsősorban Oroszország és Ukrajna), valamint az EU és a Nyugat-Balkán kapcsolataira.

A kurzus adatai:

  • BBN-TSP13-319
  • Oktató: Mezei Bálint
  • Hétfő, 14:00-15:30
  • ELTE BTK Főépület, II. emelet, 239-es szoba

Tematikai egységek:

  • A KGST szerkezeti felépítése, működése, ellentmondásai, válsága, felbomlása
  • A Varsói Szerződés felépítése, működése, ellentmondásai, felbomlása
  • Az Európai Közösségek létrejötte, az EU létrejötte és intézményei
  • A KGST és az EK kapcsolatai
  • Rendszerváltások Közép-Kelet-Európában (1989/90) és a Szovjetunióban
  • Privatizáció (tulajdonáthelyezés) Közép-Kelet-Európában és a posztszovjet térségben
  • A PHARE-program
  • A Visegrádi Együttműködés (eredeti célok, új perspektívák)
  • A NATO keleti bővítése (országok, országcsoportok szerinti bontásban)
  • Az EU keleti bővítése (országok, országcsoportok szerinti bontásban)
  • Az EU és a Nyugat-Balkán (Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia) kapcsolatai
  • Az EU és a FÁK kapcsolatai, az EU és a posztszovjet térség (elsősorban: Oroszország és Ukrajna) kapcsolati

Követelmények: a hallgatók a félév során két zárthelyi dolgozatot írnak (egy előzetesen kiadott követelménylista alapján), illetve kiselőadás keretében mutatják be szemináriumi dolgozatukat.  

Olvasmányok:

  1. Kardos József, Simándi Irén (szerk.): Európai politikai rendszerek (Budapest: Osiris, 2004)
  2. Kiss J. László: A huszonötök Európái (Budapest: Osiris, 2005)
  3. Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia: a délszláv állam története (Budapest: Aula Kiadó, 1999)
  4. Balogh László: Románia története (Budapest: Aula Kiadó, 2001)
  5. Niederhauser Emil: Kelet-Európa története (Budapest: História Könyvtár, MTA Történettudományi Intézet, 2001)
  6. Font Márta, Krausz Tamás, Szvák Gyula, Niederhauser Emil (szerk.): Oroszország története (Budapest: Pannonica, 2001)
  7. Krausz Tamás, Sz. Bíró Zoltán (szerk.): Peresztrojka és tulajdonáthelyezés. Tanulmányok és dokumentumok a rendszerváltás történetéből a Szovjetunióban (1985-1991) (Budapest: Magyar Ruszisztikai Intézet, 2003) 
  8. Juhász József, Márkusz László, Tálas Péter, Valki László (szerk.): Kinek a békéje? Háború és béke a volt Jugoszláviában (Budapest: Zrínyi Kiadó, 2003)
  9. Pittaway, Mark: Eastern Europe 1939-2000 (London: Arnold, 2004)
  10. Davies, Norman: Lengyelország története (Budapest: Osiris Kiadó, 2006)
  11.  Juhász József: Két korszak határán: tanulmányok Kelet-Európa jelenkortörténetéből (Budapest: L’Harmattan, ELTE Történelemtudományok Doktori Iskola, 2007)
  12. Krausz Tamás, Mitrovits Miklós, Zahorán Csaba (szerk.): Rendszerváltás és történelem: Tanulmányok a kelet-európai átalakulásról (Budapest: L’Harmattan, ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék, 2010)
  13. Kováč, Dušan: Szlovákia története (Pozsony: Kalligram, 2011)
  14. Šabič, Zlatko; Drulák Petr (szerk.): Regional and international relations of Central Europe (New York: Palgrave Macmillan, 2012)
  15. Mészáros Andor: A mai Csehország: bevezetés a Cseh Köztársaság tanulmányozásába (Esztergom: Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány, 2013)
  16. Jekelcsik, Szerhij: Ukrajna története: egy modern nemzet születése (Budapest: Kairosz Kiadó, 2014)
  17. Gerőcs Tamás, Pinkasz András: A KGST a világrendszerben: Egy félperifériás kísérlet gazdaságtörténeti elemzése (Eszmélet 117: 2017 tavasz, 15-36.) 
    ☞ http://epa.oszk.hu/01700/01739/00098/pdf/EPA01739_eszmelet_113_015-036.pdf
  18. Berend T. Iván: The History of European Integration: a New Perspective (New York: Routledge, 2016)
  19. Ludvig Zsuzsanna: Oroszország és a kibővült Európai Unió gazdasági kapcsolatai (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2008) 

Az olvasás története

A Könyvtár- és Információtudományi Intézet által meghirdetett kurzus során a hallgatók a nyugati kultúrára fókuszálva ismerkedhetnek meg az olvasástörténet alapjaival.

A kurzus témái: Az olvasás (és írástudás) változása; a néma- és a hangosolvasás; az egyéni és a közösségi olvasás; az olvasmányok megválasztása; népszerű olvasmányok a különböző korszakokban. 

  • Oktató: Bibor Máté (bibor.mate@btk.elte.hu)
  • Kód: BMA-IKTD-334
  • Időpont és helyszín: kéthetente szerdán 9:00-12:00; MUK 6-8. főépület 6-os terem

Befogadástörténet, kánonképződés. A 20. század elejének magyar irodalma (1890-1927)

A kurzus keretében az 1890 és 1927 közötti időszak magyar irodalmának kánon- és befogadástörténetét tekintjük át.

A kánonkutatás elméleti kérdéseivel kezdünk, majd a korszak irodalmi vitáit vizsgáljuk meg. Olyan kérdésekre keressük a választ, egyenlő-e a Nyugat története a magyar irodalmi modernség történetével? Milyen alternatív vagy párhuzamos kánonokról beszélhetünk ekkoriban? Mi számított népszerű irodalomnak? Jelenkori nézőpontunkból milyen okok vezethettek bizonyos szerzők és művek hivatalos kánonból való kieséséhez?

  • MAGD-IR-313
  • Oktató: Murzsa Tímea
  • Időpont: csütörtök, 12:00–13:30
  • Helyszín: A/220

Bevezetés a filmtudományba

  • BBN-FLM-202.01
  • Előadás
  • Oktató: Vincze Teréz

Bevezetés a portugál nyelvű kultúrákba

A kultúra és civilizáció fogalmainak bevezető taglalása után – Fernand Braudel és Huntington segítségével – arra teszünk kísérletet, hogy a portugál és portugál nyelvű kultúrák anyagi és szellemi megnyilvánulásairól átfogó képet nyújtsunk. A civilizációnak egy széles értelmezése azt eredményezi, hogy olyan tág spektrumokat öleljünk fel, mint a mentalitás, folklór, népzene, gasztronómia, kulturális intézmények, melyekhez a „magas” kultúra olyan megnyilvánulásai csatlakoznak, mint az építészet, klasszikus zene, képzőművészet.  Amikor csak mód van rá, törekszünk a nemzetek feletti luzofónia egészét szem előtt tartani.

  • BBN-POR17-104
  • Oktató: Rákóczi István

Bevezetés a romanisztikai (portugál) irodalmi tanulmányokba

A kurzus célja, hogy betekintést nyújtson a portugál nyelvű irodalmak heterogén rendszerébe.

A világirodalom és a portugál nyelvű irodalmak viszonyának kérdéséből kiindulva az órák során olyan, a világirodalmi körforgás és a nemzetközi kánon szempontjából releváns és magyar nyelven is elérhető irodalmi művekkel ismerkedünk meg, melyek jellegzetes portugál, brazil és afrikai irodalmi áramlatokat képviselnek.

A kurzus tehát nem történeti perspektívában, kronologikusan haladva vizsgálja a portugál nyelvű irodalmak kialakulását és fejlődését, hanem időbeli és térbeli ugrásokat alkalmazva, azon reprezentatív műveket helyezi előtérbe, melyek világirodalmi jelentőségűnek számítanak.

Az órák során emellett megismerkedünk a portugál nyelvű irodalmi művek elemzéseinek főbb szempontjaival, stratégiáival és az egyetemi szintű dolgozatok elkészítésének tartalmi, illetve formai követelményeivel.

  • BBN-POR17-102
  • Oktató: Urbán Bálint

Bevezetés a romanisztikai (portugál) nyelvészeti tanulmányokba

Az óra célja kettős: egyrészt megismerteti a hallgatókat az általános nyelvészet legfontosabb kérdéseivel és alapfogalmaival, másrészt bevezeti őket a portugál nyelvészetbe.

Bemutatjuk a különböző nyelvi szinteket (hangtan, alaktan, mondattan, jelentéstan), illetve a nyelvtudomány egyéb jelentős területeit (nyelvtörténet, nyelvjárástan, lexikológia, összehasonlító nyelvészet), valamint specifikusan a portugálra vonatkozó információkat adunk (pl. a portugál nyelvközösség adatai). Ahol lehetséges, portugál példákkal illusztráljuk az általános nyelvészeti elméleti anyagot.

A hallgatók gyakorlati portugál nyelvismeretét tudatosítjuk bizonyos információkkal, pl. a hangrendszer, a helyesírási rendszer összefüggéseinek leírásával vagy a fonetikai átírás gyakorlásával. Bemutatjuk a portugál sajátosságait a többi újlatin nyelv viszonylatában. Mivel a hallgatók egy része még nem tud portugálul, az óra magyarul folyik, és az általános nyelvészetre vonatkozó példák egy része is magyar.

A számonkérés írásbeli vizsga, amelyen a hallgatók több, a félév anyagát átfogó kérdésre adnak rövid, kifejtő választ. A kötelező olvasmányok magyar nyelvűek, a megadott könyv általános nyelvészeti alapmű. 

  • BBN-POR17-101
  • Oktató: Szijj Ildikó

Bevezetés a színháztudományba – A színház helyszínei

A színház nem pusztán egy épület, ahol előadások láthatók, hanem jól szervezett alkalom: a társadalom találkozásainak színtere. A kurzus azt vizsgálja, hogy európai története során a színházi helyszínek megszervezése hogyan reflektál(t) arra a társadalomra, amelyben a színházi esemény megvalósul(t).  

  • BBN-THE-200
  • Oktató: Imre Zoltán
  • Időpont: csütörtök, 10:00–11:30
  • Helyszín: A/330

Bolgár népi mitológia

A kurzus áttekinti a bolgárok hiedelemvilágát és népi mitológiájának alapjait. Ismertetjük a világról, az emberről, a természetről alkotott elképzeléseket, a természetfeletti lényeket (pl. sárkányok, tündérek, vámpírok), illetve a bolgár folklór keresztény elemeit (Isten, angyalok, ördögök, szentek).

  • BBV-143.431
  • P: 10:30-12:00 (D.ép földszint 15.)
  • Oktató: Menyhárt Krisztina

Cigány kultúrák antropológiai nézetben

A félév során a cigányságot, a cigány közösségeket érintő legjellemzőbb külső sztereotípiák mentén haladva, a résztvevő megfigyeléses módszeren alapuló kulturális antropológiai cigánykutatások példáin keresztül bemutatjuk, miként alakulhattak ki e sztereotípiák, valamint hogyan reagálnak a cigány közösségek mindezekre, milyen együttélési stratégiákat folytatnak a külvilággal, milyen osztályozási rendszert alakítanak ki stb. Olyan sztereotípiákat járunk körbe, mint a „hontalan cigány” a történelemben, a „tisztátalan cigány”, az „élősködő cigány”, a „nevelhetetlen cigány”, a „hangoskodó cigány” vagy a „maradi cigány” toposzai.

  • oktató: Dr Bali János
  • BBN-NEP-602.7
  • hétfő 17:15-18:45
  • Főépület fszt. 27.

Dokumentumfilm: Történet, elmélet módszerek

  • BBN-MOZ-141.03
  • Előadás
  • Oktató: Varga Balázs

Élet falun és városon

Az órán párhuzamosan vizsgáljuk falun és városon a táj, a szűkebb lakóhely, az életmód és a kultúra változását. Arra keressük a választ, hogy a lassez faire gazdaság, a polgárosodás hogyan hatott a paraszti világban és hogyan a városi környezetben.

Alapvető kérdésnek tekintjük annak megválaszolását, hogy sikerült-e adaptálni a tőkés gazdaság kiépítésében, a polgárosodásban előrébb járó nyugati országok mintáit. Kitérünk arra, hogy a parasztgazdaságok a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodási esélyeit, ezáltal polgárosodását befolyásolta a birtoknagyság, a birtokszerkezet, a településrend, de legfőképpen a tájanként változó természetföldrajzi adottságok, a térség infrastrukturális (közlekedés, hitelviszonyok, a piac közelsége stb.) viszonyai. Hangsúlyt helyezünk arra is, hogy bemutassuk: a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodási kényszer mellett fontos innovatív eredmények születtek.

  • kurzuskód: BBN-TSP11-221/2 
  • kurzus időpontja: Kedd:10:00-11:30
  • kurzus oktatója: Dr. Estók János, főiskolai tanár

Élni és halni hagyni

Kinek a hibája a globális felmelegedés? Milyen erkölcsi problémákat vet fel a pornográfia? Meddig terjednek a szólásszabadság határai? 

Az alkalmazott etika körébe tartozik minden olyan vizsgálódás, amely a filozófiai etika módszereivel ad válaszokat olyan erkölcsi kérdésekre, amelyek a mindennapok személyes életvezetése során; egyes szakmák, hivatások művelése során; illetve az egész társadalmat érintő kérdésekben, sok esetben az állami és nemzetközi szabályozással kapcsolatban felmerülnek. A kurzus során először a normatív etika főbb alapfogalmait és elméleteit járjuk körül, majd a legfontosabb alkalmazott etikai kérdések alapfogalmait, vitás kérdéseit, domináns elméleteit dolgozzuk fel.

  • Oktató: Réz Anna
  • BBV-020.80, BMVD-020.80
  • Szerda,12:30-14:00
  • I ép. 221.

FÉNNYEL ÍRT EMLÉKEZET: FOTOGRÁFIÁK A HOLOKAUSZTRÓL

A szeminárium célja, hogy bevezesse a résztvevőket a legfontosabb hazai és külföldi fotóarchívumok használatába, bemutassa a fotók, illetve fotósorozatok keletkezésének körülményeit, készítőiket, történeti hátterüket és utóéletüket, továbbá felhasználásuk és értelmezésük módszertani problémáit. A programban szerepel egy fényképtár és egy múzeum meglátogatása is.

Az archív fényképek központi szerepet játszanak a modern kori történelemről alkotott nézeteink és a közösségi emlékezet formálásában. A második világháborús zsidóüldözések és a holokauszt ikonikus fotóit sokszor még azok is ismerik, akiknek ténybeli tudása egyébként csekély erről a korszakról. Ezek a fotográfiák erős emlékeztető erővel bírnak, azonban csak töredékük ismert szélesebb körben, és ezek esetében sem ritka, hogy a hozzájuk kapcsolt információk vagy értelmezések tévesek, pontatlanok.

Az oktatásban, megemlékezések alkalmával, sőt a szakirodalomban is megesik, hogy a holokauszt-fotográfiák kontextusból kiragadottan vagy pusztán illusztrációként szerepelnek, pedig a fotók az írásos forrásokkal egyenértékű történelmi dokumentumok, amelyek esetében szintúgy indokolt a gondos forráskritika és elemzés. Nem ritka jelenség a holokauszttal és más modern genocídiumokkal kapcsolatos vizuális dokumentumok szándékos hamisítása, manipulálása sem.

Követelmény: szóbeli prezentáció vagy szemináriumi dolgozat egy választott témáról az online fotóarchívumokban folytatott önálló kutatás alapján, a kötelező irodalom ismerete, valamint aktív órai részvétel.

  • Gyakorlat
  • Szerda 15:00-16:30
  • ELTE Egyetemi Könyvtár Shoah oktatóterem
  • BBN-HEB-341.18, BBV-205.45, BMVD-205.64

Részletek


Finnország története

  • kurzuskód: BBN-TSP11-216.X/3
  • kurzus időpontja: Kedd:10:00-11:30
  • kurzus oktatója: Dr. Bereczki András, habil. egyetemi docens

Tematika:

  1. Õstörténet
  2. A kereszténység megjelenése és a keresztes háborúk kora
  3. Finnország és a finnek a középkorban
  4. Svédország nagyhatalommá válása
  5. A svéd korszak utolsó évszázada 
  6. Az Orosz Birodalom autonóm nagyhercegsége 
  7. A nemzeti mozgalom kibontakozása a 19. század második felében 
  8. Az „elnyomás évei” és az országgyûlés megújítása 
  9. A függetlenség megteremtése és a polgárháború
  10. A két világháború közötti korszak. Finnország a második világháborúban
  11. A „veszély évei” és Paasikivi politikája. Kekkonen és az aktív semlegesség
  12. Az északi államok együttmûködése és a finn gazdasági csoda. Finnország az EU-ban

Kutass nálunk! Új témák és irányok a 19-20. századi magyar történelem kutatásában

A kurzus célja, hogy megismertessük az Új és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék oktatóinak aktuális vagy más lezárt kutatásait, és ezzel szakdolgozati témákat, kutatási irányokat kínáljunk a Magyarország modern kori története iránt érdeklődő hallgatóknak.
  • kurzuskód: BBN-TSP11-219/23
  • kurzus időpontja: Csütörtök:16:00-17:30
  • kurzus oktatói: Dobszay Tamás, Erdődy Gábor, Fónagy Zoltán, Cúthné Gyóni Eszter, Manhercz Orsolya, Sipos Balázs Áron, Szerencsés Károly, Varga Zsuzsanna, Zeidler Miklós, Fehér György

A félév során minden alkalommal más oktató mutat be egy vagy több saját kutatást, többek között az alábbi témákat érintve:

  • Félbehagyott kutatások, kihagyott kezdeményezések a 19. századi magyar történelem vizsgálatában – Dobszay Tamás
  • Batthyány Lajos és Abd el-Kader. A főrendi politika világa a reformkorban (19. század) – Melkovics Tamás
  • Sajtó, politika, propaganda? Bécsi sajtópolitika (és minisztériumi intrikák) az 1848-as forradalmak után (19. század) – Manhercz Orsolya
  • „Akinek érdemén felül van, adósa annak, akinek hibáján kívül nincs.” Sokszínű arisztokrácia, bepillantás a főúri világba. Vendégségben a Károlyiaknál (19–20. század) – Fehér György
  • A fülész professzor és a revízió: Somoskő és Somoskőújfalu „visszatérése” – egy legenda nyomában (20. század) – Zeidler Miklós
  • Winnetou – jazz – modern girl: Magyarország és az amerikanizálódás európai kontextusban (20. század) – Sipos Balázs
  • Szürke és fehér foltok az 1945 utáni magyarországi egyháztörténetben: 1) a Grősz József kalocsai érsek és társai elleni koncepciós persorozat; 2) a vallásgyakorlás lehetőségei, a keresztény hit megélésének formái Budán a Kádár-rendszerben a ciszterci rendi élet szempontjából (20. század) – Cúthné Gyóni Eszter
  • Választási rendszerek, választások a 20. században / Sorsfordulók, rendszerváltoztatások Magyarországon a 20. században / Ahogy a főszereplők látták. Szembesítés az eseményekkel a visszaemlékezések segítségével (20. század) – Szerencsés Károly

Galego történelem

  • kurzuskód: BBN-TSP11-216/3
  • kurzus időpontja: Szerda: 10:00-11:30
  • kurzus oktatója: Dr. Szilágyi Ágnes, habil. egyetemi docens

Tematika:

  1. A pre-historikus emlékek Galiciában (megalit építmények, bronz- és vaskor)
  2. A castrók kultúrája
  3. Galicia a Római Birodalomban (romanizáció, galego-római kultúra, korai kereszténység)
  4. A szvév és vizigót királyságok Galiciában
  5. A compostelai fénykor (Xelmirez püspök tevékenysége)
  6. A késő középkor válsága, Galicia a Katolikus Királyok birodalmában
  7. A barokk és a felvilágosodás kora
  8. A Régi Rend válsága és a nemzeti öntudatra ébredés
  9. Átalakulások a XX. századi Galiciában (a modernizáció kezdetei, a spanyol polgárháború, a Franco korszak, emigráció)
  10. Az autonómia, Galicia politikai berendezkedése napjainkban.

Hellénisztikus filozófia

A görög világban – elsősorban Athénban – a hellenisztikus korra sokrétű filozófiai kultúra alakult ki. A platóni Akadémia – melynek filozófusai a korszakban szkeptikus irányt képviseltek – és az újonnan alapított epikureus és sztoikus iskolák éles vitákat folytattak az ismeretelmélet, az etika és a természetfilozófia kérdéseiről.

Éliszi Pürrhón egy másik szkeptikus irányt indított el, mely a hellenisztikus kor végén és a császárkorban erősödött meg. A hellenisztikus iskolákban centrális volt az etika, a filozófiát „az élet művészete” gyanánt fogták fel. Egyes irányok a lélek nyugalmát teljes elméleti tanrendszer kidolgozásával igyekeztek biztosítani, mások pedig éppen a teoretikus elköteleződések felszámolásával.

A sztoicizmus, az epikureizmus és a szkepticizmus olyan álláspontok, melyek az európai gondolkodás későbbi korszakaiban is fontos szerepet játszottak, különösen a reneszánszban és a kora újkorban. A sztoikus etika újabb virágkorát éli, sokan ma is közvetlenül relevánsnak érzik az életvezetésben. A hellenisztikus iskolák közötti vitákban pedig – például az igazság kritériumára vagy a determinizmus és emberi felelősség kérdéseiben – belső filozófiai érdekességgel bíró érvek fogalmazódtak meg. 

  • Oktató: Bene László
  • BBV-020.010, BMVD-020.01
  • Csütörtök 8.30-10.00
  • I ép. 221.

HINDI IRODALOMTÖRTÉNET

"Száhitja szamádzs ká darpan he", az irodalom a társadalom tükre – szól a huszadik századi hindí irodalom kedvenc aforizmája. Az elmúlt kétszáz év hindí (észak-indiai) irodalomtörténetének mérföldkövei mentén e kurzus nemcsak a fontos alkotókat és műveiket térképezi fel, hanem igyekszik felfedezni az indiai néplélek zugait, amelyek gyakran rejtve maradnak a nyugati olvasók előtt.

  • BBN-IND-262 
  • oktató: Sági Péter
  • csütörtök 10:00–10:45

HINDUIZMUS

  • BBN-IKU-105:01 
  • oktató: Ruzsa Ferenc
  • időpont és helyszín: hétfő 12:00–13:30

Horvát irodalom: Miroslav Krleža életműve a magyar-horvát irodalmi kapcsolatok kontextusában

Miroslav Krleža (1893-1981) a legtöbbet fordított és a legnépszerűbb 20. századi horvát szerző, akinek teljes életműve - textuális, intertextuális és intermediális vonatkozásaival - nem értelmezhető hitelesen a magyar történelmi, kulturális és irodalmi kapcsolódások bevonása nélkül. A kurzus keretén belül e gazdag életműnek azokat a korszakait és szövegeit (dráma, vers, novella, regény, esszé) vizsgáljuk, amelyek e kapcsolódások legváltozatosabb típusait reprezentálják.

  • Oktató: Lukács István
  • Szerda, 10-11.30
  • D/207

INDIA NYELVEI ÉS ÍRÁSOS EMLÉKEI

A statisztikák szerint Indiában több száz nyelvet beszélnek, amelyek több nyelvcsaládba (elsősorban az indoeurópai és a dravida nyelvcsaládba) tartoznak. Az előadássorozat célja, hogy áttekintést adjon erről a kivételes sokszínűségről: bemutassa a különféle nyelveket és nyelvcsaládokat, egymáshoz való viszonyukat, areális kapcsolataikat, történetüket a kezdetektől napjainkig, valamint a lejegyzésükre használt írásokat és legfontosabb írásos emlékeiket.

  • BBN-IKU-101
  • oktatók: Ittzés Máté, Dezső Csaba, Sági Péter, Hidas Gergely, Jeney Rita, Ferenczi Roland
  • péntek 10:00–11:30

 


Infokommunikációs rendszerek és kompetenciák

A Könyvtár- és Információtudományi Intézet által meghirdetett Infokommunikációs rendszerek és kompetenciák óra keretében a hallgatók megismerkedhetnek a XXI. századi munkaerőpiacon egyre fontosabbá váló témakörökkel, mint a digitális tartalmak létrehozása és szerkesztése​, a programozás alapjai, a digitális technológiák kreatív alkalmazása és a játékosítás. 
  • Oktató: Winkler Bea (winkler.beata@btk.elte.hu)
  • Kód: OT-KVT-254
  • Időpont és helyszín: minden hétfőn 12:00-13:30; i.ép alagsor -108

Tematika: 

  • IKT és könyvtár/oktatás/játékosítás; 
  • mesterséges intelligencia; 
  • képszerkesztés, poszter, infografika; 
  • stop motion;
  • kvíz, szabadulószoba; 
  • robotok programozása; 
  • interaktív tábla; 
  • okoskönyvtár. 

A félév során az elmélet elsajátítása mellett, a gyakorlati ismeretek bővítésének céljából csoportokra bontva, játékosítva fognak a hallgatók robotot programozni, interaktív táblát használni, stop motion filmet forgatni, chatbotot létrehozni. 


Irodalomterápia

A Könyvtár- és Információtudományi Intézet által meghirdetett Irodalomterápia kurzus irodalom- és művészetelméleti, művészetlélektani, irodalomterápiás ismereteket ad át.

A biblioterápiában használt módszereket, a csoportvezetéshez szükséges készségeket és kompetenciákat közvetít, illetve fejleszt annak érdekében, hogy a résztvevők alkalmassá váljanak irodalmi műalkotások olvasásából és elemzéséből kiinduló, önismeretfejlesztő foglalkozások vezetésére. A képzés egy olyan új módszert ismertet meg, melynek segítségével az érzelmi nevelés összhangba hozható az értelmi neveléssel.

  • Oktató: Senkei-Kis Zoltán (senkei-kis.zoltan@btk.elte.hu)
  • Kód: BMA-IKTD-335
  • Időpont és helyszín: minden hétfőn 16:00-17:30; MUK 6-8. főépület 6-os terem

Kegyetlen, koszos középkor – toposzok régész szemmel

A szeminárium során a középkori Európa mindennapi életének egy-egy sajátos vetületére tekintünk rá, a korszakról kialakult képzeteket és toposzokat a régészeti kutatások eredményeivel szembesítve. A

kurzus magyar és angol nyelvű közös olvasmányai, valamint a hallgatói előadások olyan változatos témákat járnak körül, mint a lovagi kultúra, hatalmaskodások és a várépítészet, a zarándoklatok és az egyházi régészet, a középkori női szerepek és a városok vagy a hulladékkezelés és az anyagi kultúra. Az egyes témákhoz röviden áttekintjük a vonatkozó magyar régészeti kutatások legfontosabb tanulságait is.

  • BBN-REGM-300.K2
  • Csütörtök 8.30-10.00
  • Oktató: Nagy Szabolcs Balázs

KOLONIALIZMUS ÉS FÜGGETLENSÉG INDIÁBAN

Az angol gyarmatbirodalom nem csupán Ázsiában, de az egész világon napjainkig ható történelmi örökséget hagyott. A kurzus a történelmi események mellett megvizsgálja a gyarmatosítás társadalmi és pszichológiai hatásait, a gyarmatosított–gyarmatosító viszony dinamikáját. A függetlenségi törekvéseket tágabb kontextusukban értelmezzük, az erőszakmentes mozgalom mellett a harccal kivívott szabadság gyakorlati megvalósítását és elméleti hátterét is tanulmányozzuk. Hogyan élnek a frissen felszabadult államok a függetlenség elérése után? A politikai felszabadulás magával hozza-e a vágyott szabadságot? Fókuszunkban India áll, de kitekintünk a délkelet-ázsiai és afrikai gyarmatosításra, valamint a korabeli Belső-Ázsiára is.

  • BBN-IND11-321:14 
  • oktató: Aklan Anna Katalin
  • hétfő 16:00–17:30

 

Kortárs macedón regény

A kurzus rövid áttekintést ad a kortárs macedón irodalom fejlődéséről, különös tekintettel a kortárs irányzatok megjelenésére a macedón regényben, valamint a 2010-2022 között megjelent kortárs macedón regények olvasása és elemzése révén megismertet ennek az egyedülálló balkáni irodalomnak a sajátosságaival és legismertebb íróival: Venko Andonovszki, Goce Szmilevszki, Lidija Dimkovszka, Nenad Joldeszki műveivel, valamint ízelítőt nyújt a macedón írók legfiatalabb generációja: Froszina Parmakovszka, Petar Andonovszki, Davor Sztojanovszki és mások írásaiból.

  • Kód: BBV-143:37

Látogasson el Facebook oldalunkra is!

A Macedón lektorátus további kurzusai:

  • BBN-SLA11-201.05 Második szláv nyelv alapjai 1. / Macedón nyelv 1.
  • BBN-SLA11-202.05 Második szláv nyelv alapjai 2. / Macedón nyelv 2.
  • BBV-143:23 Macedón nyelv 1.
  • BMVD-143:27 Macedón nyelv 1.
  • BBV-143:28 Macedón nyelv 2.
  • BMVD-143:28 Macedón nyelv 2.
  • BBV-143:29 Macedón nyelv 3.
  • BMVD-143:10 Macedón nyelv 3.
  • BBV-143:45 Macedón nyelv 4.
  • BMVD-143:53 Macedón nyelv 4.
  • BMVD-143:160 Macedón nyelv 5.
  • BBV-143:55 Macedón kultúra
  • BMVD-143:55 Macedón kultúra
  • BBV-143:34 Macedón országismeret
  • BMVD-143.89 Macedón országismeret
  • BBV-143:37 Kortárs macedón regény*

Könyvkötéstörténet

A Könyvtár- és Információtudományi Intézet által meghirdetett kurzus során a hallgatók megismerkedhetnek a könyvkötés vázlatos történetével, a könyvkötések típusaival és jellegzetességeivel, ill. a vonatkozó szakirodalommal, valamint a legjelentősebb hazai gyűjteményekkel.
  • Oktató: Bibor Máté (bibor.mate@btk.elte.hu)
  • Kód: BBN-KVT19-463
  • Időpont és helyszín: minden hétfőn 10:30-12:00; MUK 6-8. főépület 6-os terem

Tematika: 

  1. Alapfogalmak és tipológia
  2. „Könyvkötések” a lapozható könyvek előtt
  3. Koraközépkori és román kori könyvkötések
  4. Gótikus könyvkötések
  5. Az itáliai és a francia reneszánsz könyvkötések
  6. Német és németalföldi reneszánsz könyvkötések
  7. Barokk és rokokó könyvkötések
  8. Klasszicizmus és romantika, historizáló könyvkötések
  9. A szecesszió és a modern könyvkötő-művészet kezdetei
  10. Kézműves alkotásból ipari termék
  11. Látogatás egy könyvkötő és restauráló műhelyben, ill. történeti kötéseket őrző gyűjteményben.

Középkori filozófia

A kurzus a késő-középkori (XII-XV. sz.) filozófia legfontosabb problémáit kívánja áttekinteni néhány kiemelkedő szerző művén keresztül.

A kurzus áttekinti a középkori filozófia historiográfiáját, a  görög, arab és zsidó filozófia recepcióját a XII-XIII. században, valamint a középkori skolasztikus tudományosság intézményi hátterét. Az alapok megismerését követően a következő szerzőkről és témákról lesz szó:

(1) Canterbury-i Anselmus és az ontológiai istenérv; (2) Petrus Abaelardus önéletírása, Héloise és Abelard az isteni igazságtalanságról, az univerzáléprobléma, a morális jó és a rossz szemantikai elemzése; (3) a filozófia és a teológia viszonya a XIII. századi gondolkodásban, akadémiai cenzúra, az 1270-es és 1277-es elítélő határozatok; (4) XIII. századi viták a lélek természetéről és a világ örökkévalóságáról; (5) Aquinói Tamás, az újító; (6) Duns Scotus: az individualitás, a modalitás és az akaratszabadság új értelmezése; (7) Ockham: szkepticizmus és isteni mindenhatóság. (8) Johannes Buridanus: vagy egyetlen gondolkodó lélek van mindenkiben, vagy a lélek elpusztul a testtel együtt.

  • Oktató: Borbély Gábor
  • BBV-020.012, BMVD-020.024
  • Szerda 14:00-15:30
  • I ép. 228.

Lengyel sci-fi irodalom

A kurzuson megismerkedünk a sci-fi irodalom műfajával, a lengyel sci-fi sajátosságaival, olvasunk Stanisław Lemet, Jacek Dukajt, Adam Wiśniewski-Snerget, kitekintünk egy kicsit a fantasy műfajára, ezért olvasunk Sapkowskit, konkrétan a Vajákot, illetve belenézünk a lengyel klasszikus, Szexmisszió című filmbe. Ezen kívül foglalkozunk a magyar Galaktika sorozat lengyel tematikus számaival is.

  • Oktató: Kocsis Adrienn
  • Kód: BBV-143:301
  • Időpont: hétfő  15:00-16:30
  • Helyszín: D épület 109-es terem

Magyar filmtörténet 1.

  • BBN-FLM-232
  • Előadás
  • Oktató: Dr. Gelencsér Gábor

Marxizmus

A kurzus klasszikus szövegek alapján nyújt bevezetést a marxizmusba.

A cél az, hogy megismerjük az alapító atya főbb gondolait. Ez két szempontból hasznos: egyrészt szilárd alapot nyújt a mai kritikai társadalomelmélet különféle formáinak tanulmányozásához, másrészt segít ítéletet alkotni arról, hogy napjainkban mennyire érvényes az eredeti marxi eszme és mennyi köze van hozzá a magukat marxistának vagy baloldalinak nevező kortárs politikai, társadalomtudományi és bölcsészeti irányzatoknak. A kurzus nem igényel közgazdaságtani vagy filozófiai előképzettséget.

  • Oktató: Kodaj Dániel
  • BBV-020.038, BMVD-020.005
  • Kedd, 16:00-17:30
  • I ép. 228.

Mítoszrombolás, válságkezelés: tudománykommunikációval az álhírek ellen

A kurzus célja, hogy megmutassa, milyen lehetőségei vannak egy tudományág (jelen esetben: a néprajztudomány) tudásanyagának ismeretterjesztő, kreatív kommunikációjára a különböző közösségi média platformokon. 

A félévben elsősorban néprajzi / történeti / kulturális tévhitek megcáfolására vállalkozunk, különböző álhírek és megrögzült állítások ellen a tudománykommunikáció eszközeit használjuk. Vajon tényleg a táltos volt a honfoglaló magyarok sámánja? Mi köze a pálosoknak a pilisi csakrához? Mennyire ősiek és archaikusak tündérmeséink? A kurzus során a fentiekhez hasonló kérdések megválaszolására tesznek kísérletet hallgatóink, főként interjúkat készítve a témához értő szakértőkkel. A szeminárium lehetőséget biztosít az elkészült anyagok online publikációjára is az intézet tudománynépszerűsítő blogján.

  • oktatók: Dr Ilyefalvi Emese, Bobák Szilvia
  • Csütörtök, 12:00-13:30 
  • Főépület fszt. 26.
  •  BBN-NEP-503.11

Mozart: A varázsfuvola

Mozart operája a felvilágosodás humanitás-felfogásának zenei beteljesítője, ugyanakkor szórakoztató népszínmű, varázsopera, mesejáték. Kapcsolatban áll Herderrel vagy Goethével éppúgy, mint a bécsi városi műdallal vagy az opera seriával. A félév során az opera zenei-drámai elemzésére, a figurák karakterének leírására, a szabadkőműves szimbólumrendszer zenei-színpadi feltárására, az eszmetörténeti kapcsolatok értelmezésére kerül sor. 

  • BBN-ESZ-251:26
  • Előadás
  • Oktató: Dr. Pintér Tibor

Művészet közelről

A művészet közelről kurzus bizonyos alkalmain külső helyszíneket, különböző kiállítási intézményeket, múzeumokat, galériákat látogatunk meg, majd a látottakról rövid kritikai írások születnek. Találkozunk a kortárs művészeti színtér szereplőivel, értelmezzük a kortárs tendenciákat fontos nemzetközi és hazai szereplők munkáinak tükrében

  • BMA-ESZD-214
  • Gyakorlat
  • Oktató: Nagy Edina

Olasz irodalomtörténet 2.

A kurzus célja a XX-XXI. századi olasz irodalom legfontosabb irányzatainak és szerzőinek bemutatása a műveiken keresztül.

A hallgatók minden órára elolvasnak egy-egy drámát, regényt vagy regényrészletet, előzetesen egyeztetett tematika szerint. Az órán a szerzőről, illetve a kapcsolódó irodalmi irányzatról, annak törekvéseiről és stílusjegyeiről beszélgetünk, az adott szövegek alapján igyekszünk definiálni a különböző szerzők stílusát és jelentőségüket az olasz irodalomban, illetve megállapítani a 20. századi olasz költészet, regény és színház fejlődésének útját, irányait.

A legfontosabb témák: Pirandello, a fasizmus színháza, Eduardo De Filippo, Giorgio Strehler színháza, a kortárs olasz dráma útjai; a dekadentizmus (D'Annunzio, Pascoli), a crepuscolarismo (Gozzano, Corazzini, Govoni), a futuriznus (Marinetti. Palazzeschi), a hermetizmus (Saba, Ungaretti, Montale, Quasimodo);   Alberto Moravia, Elsa Morante, Cesare Pavese, Italo Calvino, Primo Levi; Elena Ferrante, Silvia Avallone. A kurzuson való részvétel feltétele az órák rendszeres látogatása és a rendszeres otthoni készülés, az órán kijelölt művek elolvasása a következő órára. A kurzust írásbeli vizsga zárja a félév végén.

  • BBN-OLA11-311
  • Oktató: Török Tamara
  • szerda 11.00-11.45
  • C épület 228.

Olasz lexikológia

A legalapvetőbb „naív”, nyelvvel kapcsolatos kérdések, amelyek mindenkit foglalkoztatnak, a szavakhoz kapcsolódnak: hány szó van egy nyelvben, mi a szavak jelentése, honnan erednek a szavaink stb. Nyelvészeti megközelítésben azonban a „szó” fogalma egyáltalán nem egyértelmű. Bizonyos szempontból a szó nem létező egység, hiszen honnan tudjuk, hol kezdődik és hol ér véget egy, ha a beszélt nyelvben a szavak közt nincs szünet, teljesen összefolynak, és akár egy hosszabb mondatot is lehetne egyetlen szóként értelmezni. Ez a kurzus a „szóról szól”, annak minden lehetséges megközelítéséről és nyelvészeti értelmezéséről, elsősorban az olasz nyelvből hozott példákkal, ám más nyelvekbe is betekintve.

  • BBN-OLA-221
  • Oktató: Huszthy Bálint
  • Péntek 12:00–12:45
  • C-épület 277. terem

Értékelés: Az előadásokon a részvétel kötelező, a félévet szóbeli vizsga zárja.

Óranyilvántartás:
1. Bevezetés a szó tudományos vizsgálatába
2. Mi egyáltalán a szó? Általános szótipológia 3. A szókészlet osztályozása
4. A szóalkotás módjai
5. Szóösszetétel és szóképzés
6. A szófaji felosztás szempontjai
7. Az ige
8. A névszók
9. Helyettesítő és keverékszófajok, viszonyszók 10. Szavak közti jelentésviszonyok
11. A szavak alaktani sajátságai
12. Lexikográfia: miből áll egy szótár?

Ajánlott irodalom:

  • Fábián Zsuzsanna: Esercizi e manuale di lessicologia italiana. Budapest: ELTE BTK, 1989., Piliscsaba: PPKE BTK, 2003.
  • Ježek, Elisabetta: Lessico. Classi di parole, strutture, combinazioni, Bologna: Il Mulino, 2005.

  • Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004: 5. fejezet: Szavak, 7. fejezet: Jelentések.

  • Salvi, Giampaolo: Le parti del discorso, Roma: Carocci, 2013.

  • Vanelli, Laura: La formazione delle parole, in: G. Salvi–L. Vanelli: Nuova grammatica italiana, Bologna: Il Mulino, 2004, pp. 331–346.


ÓKOR A POPULÁRIS KULTÚRÁBAN

Az Ókortudományi Intézet hagyományos tavaszi előadás-sorozatában az érdeklődők olyan előadásokat hallgathatnak meg, melyek az ókor történetének vagy kultúrájának megjelenéséről szólnak napjaink vagy esetleg korábbi időszakok populáris kultúrájában. 

Az előadások elsődleges közönsége a kar hallgatói – akik tanegységként vehetik fel a sorozatot különféle kódokon –, de szokás szerint minden érdeklődőt szívesen látnak a szervezők. Az előadás hossza 60–70 perc, majd kérdések következhetnek.

Az előadássorozat kurzusként felvehető kódjai hallgatók számára: BBN-OKO-201.14, BBN-OKO15-201:5, BBN-OKE-203:10, BBV-201.21, BMVD-201.23  

Tematika:
1. március 2: György Péter: Bevezetés a populáris kultúra fogalmába, történetébe
2. március 9: Földváry Kinga: A Pygmalion-mítosz változatai populáris filmekben
3. március 16: Gelencsér Gábor: Film, Biblia, transzcendencia
4. március 23: Szikora Patrícia előadása
5. március 30: Dobos Barna: Antikvitásreprezentációk kortárs videójátékokban
6. április 6: Botos Máté: Az ókor a történelmi regényekben
7. április 13: Draskóczy Eszter: Dante Komédiájának ókori forrásai
8. április 20: Pintér Tibor: Az antikvitás és a nagybarokk opera
9. április 27: Fejes János: Ókori mítoszok recepciója a heavy és extrém metal dalszövegeiben
10. május 4: Kőszeghy Miklós: Jézus, Woland, Bulgakov, Mick Jagger és a Rolling Stones
11. május 11: Marton Máté: Az antikvitás megjelenése a kortárs reklámiparban
12. május 18: Rung Ádám és Irsay-Nagy Balázs: Ókor és a progresszív rock
13. május 25: Pataki Elvira: Héraklés Portos esetei. Az antikvitás recepciója a kortárs krimi irodalomban


Philosophy of Religion

This course is an introduction to contemporary philosophy of religion.

This area of philosophy functions as an interface between atheists and believers, examining potential rational arguments for or against belief in (different types of) God. Among other things, we will consider the conflict between science and religion, the problem of suffering, and the ontological and cosmological arguments. We will also address the question of religious diversity (could only one religion be true? how could more than one be true?) and the nature of afterlife.

  • Oktató: Kodaj Dániel
  • BBV-020.044, BMVD-020.006
  • Hétfő, 14:00-15:30
  • I ép. 228.

Politikai filozófia a kezdetektől a 16. századig

A szeminárium a címben jelzett téma főbb mozzanatait tekinti át, kitér az ajánlott olvasmányokra, a középkori skolasztika esetében magyarra le nem fordított szövegekre is.

A kurzus témái a most kezdődő félévben: a monarchia elméletének kezdetei az antik görög filozófiában (Xenophón, Iszokratész); a hellénisztikus monarchiák és a római világbirodalom monarchista elméletei; az első keresztény monarchia-elmélet (Euszebiosz); a politikai hatalom alapjainak keresztény bírálata (Augustinus); keresztény uralkodói etika az ókor és a középkor határán (Gregorius Magnus); a középkori politikai filozófia az arisztotelészi Politika latinra fordítása előtt (Salisburyi Jánossal bezárólag).

Az értékelés kizárólag a kötelező anyag alapján történik az órai aktivitás és beszámoló alapján. A kötelező olvasmányok hozzáférhetőek lesznek a kurzus Canvas-felületén.

  • Oktató: Molnár Péter
  • BBV-020.001, BMVD-020.001
  • Hétfő 12:00-13:30
  • I épület, 129. terem

Politikai gondolkodás, kommunikáció a kora újkori Magyarországon

A kora újkori Magyarországon kevés a klasszikus államelméleti mű, így önmagában izgalmas kihívás a korszak politikai gondolkodásmódját reprezentáló alkotások és a jellegzetes műfajok feltérképezése. Az egyházi, világi, regionális, lokális elvárásokat és a személeti váltásokat, hadi, politikai, tudományos újdonságokat egyaránt közvetítették a röpiratok, manifesztumok, történetírói, földrajzi művek, egyetemi disputák, prédikációk, szórakoztató beszélgetésjátékok, históriás énekek és kalandregények.

A kurzus a vizuális kommunikáció bejáratott eszközeit is vizsgálja az elitnek szóló tézislapok, emblémáskönyvek, allegóriák, külpolitikai karikatúrák mellett a populáris szimbólumok beágyazottságát keresve, aktuális bel- és külpolitikai krízisek és hosszú távon működőképes kompromisszumkötések idején. A forrásközpontú elemzések során a magyarországi politikai és kulturális elit nemzetközi tájékozódási lehetőségei és kapcsolati hálói is feltárulnak, hiszen az Oszmán Birodalommal küzdő három részre szakadt Magyar Királyság helyzete sokoldalúan jelent meg a 16-17. századi nemzetközi nyilvánosság előtt. Az interdiszciplináris módszertani megközelítésekre építő kurzus nyitott más korszak vagy más tudományterületek felől érkező hallgatók felé is. 

  • BMA-TÖRD17-EMO-16M
  • Időpont: kedd, 14:00-15.30
  • G. Etényi Nóra

Pragmatika

A kurzus azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy hogyan lehet szisztematikus módon nyelvi információt közölni kimondás nélkül, és milyen elvek alapján tudunk hallgatóként kimondatlan információt rekonstruálni.

Más szóval, a nyelvi jelentés azon aspektusainak vizsgálatába nyújtunk betekintést, amelyeket nem lehet az összetevők vagy az intonációs minták jelentéséből levezetni, hanem a nyelvi forma, a kontextus, illetve egy társadalmi szabályrendszer kölcsönhatásai révén jönnek létre. A vizsgált jelenségek közé tartozik például, hogy milyen vélekedéseket kell tulajdonítanunk annak a beszélőnek, aki a János nem tudja, hogy a Föld lapos mondatot kimondja. Vagy hogy miért és hogyan jut arra a következtetésre, aki azt hallja, hogy Néhány diák ötöst kapott, hogy voltak olyanok is, akik más jegyet kaptak. Illetve, miért gondoljuk, ha azt a mondatot halljuk az asztalnál, hogy Ide tudnád adni a vizet?, hogy többet vár tőlünk a beszélgetőtárs egy egyszerű igen-nél vagy nem-nél?

  • Oktató: Gyuris Beáta
  • BBV-025.25, BMVD-025.25

SPÁRTÁTÓL DARFURIG. FEJEZETEK A NÉPIRTÁSOK VILÁGTÖRTÉNETÉBŐL

Az előadás célja a modern kori genocídiumok előzményeinek és történetének összehasonlító bemutatása, valamint a témakörrel kapcsolatos alapvető értelmezési trendek, elméletek és viták megismerése.

A bevezető előadást és időrendi áttekintést regionális és tematikus esettanulmányok követik, amelyek során a tényanyag és válogatott források megismerése mellett olyan történelmi problémákat elemzünk, mint a modern népirtások eredete és összefüggései korábbi történelmi kataklizmákkal, etnikai konfliktusok, a modern antiszemitizmus és rasszizmus, az első világháború következményei és a nácizmus felemelkedése, az extrém nacionalizmus, a birodalmi gondolat és az etnikai tisztogatások összefüggései, az út a faji háborútól az iparszerű tömeggyilkosságig, az elkövetők, az úgynevezett kívülállók és az áldozatok nézőpontjai, a felelősségre vonás és a nemzetközi dimenziók, valamint a népirtások megelőzésének problematikája. A programban helyet kapnak archív fotók, filmrészletek, dokumentumok, valamint egy múzeumi óra is. A kurzus írásbeli dolgozattal zárul.

  • Előadás
  • Kedd 17:00-18:30
  • ELTE Egyetemi Könyvtár Shoah oktatóterem
  • BBN-HEB11-401.20, BBV-202.72, BMVD-202.64

Részletek


Szlovén irodalom: Ivan Cankar karcolatai (szövegértelmezés)

A kurzus keretén belül megismerkedünk a jeles szlovén klasszikus szépírói munkásságban jelentős helyet elfoglaló kisprózai műfajjal, annak prózapoétikai jellemzőivel és változataival. Ezek egy része magyarul is olvasható.

  • Oktató: Lukács István
  • Szerda, 11.30-13.00
  • D/207

 


Utazások Közép- és Kelet-Európában

Az út, utazás motívumai számos szépirodalmi mű alapjául szolgálnak. Az úton levéshez sok esetben egy szimbolikus jelentésréteg társul, illetve mint térváltó gyakorlat szoros összefüggésben áll a határ, az idegenség fogalmával, illetve új kultúrák megismerésével. A kurzus célja, hogy beemelve a már említett fogalmakat, kortárs műveken keresztül vizsgáljuk a szövegekben körvonalazódó teret, különös tekintettel a közép- és kelet-európai régióra. Többek között Kun Árpád, Szálinger Balázs, Závada Pál és Végel László alkotásait elemezve az utazási irodalomhoz kötődő műfaji hagyományok is a vizsgálódás középpontjába kerülnek.

  • BMVD-135:07 (közismereti kurzus), 2022-2023 tavaszi félév
  • Helye: D. épület II. em. 215
  • Szerda, 12:00-13:30
  • Oktató: Goda Regina, PhD-hallgató

Utazó elméletek, kritikai gyakorlatok

A kurzus középpontjában három, a globális perifériáról származó elméletíró és munkásságuk befogadását alapvetően meghatározó műveik közös olvasása áll. 

A Frantz Fanon A föld rabjai (1961), Marta Harnecker A történelmi materializmus alapfogalmai (1969) és Edward Said Orientalizmus (1978) című kötetéből válogatott részletek feldolgozása során különböző vitamódszerek alkalmazásával igyekszünk a művekben tárgyalt főbb problémákat (gyarmati erőszak, imperializmus, a Másik stb.) körüljárni.

A kurzus teljesítéséhez a hallgatóknak a tárgyalt művek egy-egy fő fogalmát bevezető szöveges-vizuális ismertetést kell csoportmunkában elkészíteniük.

  • Fanon, Frantz, A föld rabjai [Les Damnés de la Terre, 1961], ford. Kovács Anikó és Staub Valéria, elősz. Sartre, Jean-Paul és Marton Imre, Bp., Gondolat, 1985 (Politikai gondolkodók).
  • Harnecker, Marta, The Basic Concepts of Historical Materialism [Los conceptos elementales del materialismo histórico, 1969], ed. Suchting, W., [Sydney], USYD Department of General Philosophy, 1976. – a műből vett részleteket magyar fordításban tesszük elérhetővé a hallgatók számára
  • Said, Edward W., Orientalizmus [Orientalism, 1978], ford. Péri Benedek, Bp., Európa, 2000.

A kurzus adatai:

  • BBN-ESZ-402:153
  • kedd, 14:15–15:45
  • Múzeum körút 6–8., 34-es terem (földszint)
  • Oktatók: Lendeczki Kinga (lkinga.89@gmail.com), Tóth Anna (toth.anna.91@gmail.com) és Tóth Károly (toth_karoly@alumni.ceu.edu)

Vallásfilozófia

A kurzus a vallásfilozófia hátterével és néhány klasszikus vallásfilozófiai problémával foglalkozik.

Mindenekelőtt áttekintjük a vallásdefiníciók legfontosabb típusait és foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy van-e értelme egyáltalán vallásról beszélni. Ezt követően a hétköznapi hitek és a vallási hitek különbözőségét, a vallási reprezentáció jellemző szerkezetét, a vallási jelzések természetét, valamint az ezekhez kapcsolódó, a vallási jelenségek kialakulását és fönnmaradását illető magyarázatokat vizsgáljuk. A klasszikus vallásfilozófiai problémák közül a következőket tárgyaljuk. Értelmesek-e a vallási állítások? Mi jellemzi az istenséget a nyugati teológiai és filozófiai hagyomány szerint. A priori istenérvek. A posteriori istenérvek. A rossz létezésén alapuló ateista érv.

  • Oktató: Borbély Gábor
  • BBV-020.010, BMVD-020.01
  • Kedd 14:00-15:30
  • I ép. 228.

Veszélyeztetett nyelvek

Jelenleg körülbelül 6-7000 nyelvet beszélnek az emberek szerte a világon. Ez a csodás sokféleség persze egyenetlenül oszlik meg mind földrajzi szempontból, mind a beszélők számát tekintve, és ha a jelenleg érzékelt folyamatok folytatódnak, egyes becslések szerint a század végére ezeknek a nyelveknek akár a fele is teljesen eltűnhet, miközben néhány nyelv még nagyobb tért hódít. Mik vezetnek oda, hogy egy nyelv veszélyeztetetté válik, és aztán esetleg el is tűnik? Mit veszítünk egy-egy nyelv kihalásával? Mely nyelvek veszélyeztetettek, és hogyan osztályozhatók a nyelvek veszélyeztettség szempontjából? Mennyire sikeresek az újjáélesztési kísérletek? Ezekre és hasonló kérdésekre keressük a választ a kurzus során.

  • Oktatók: Baló András Márton és Lovas Anna
  • BBV-025.24, BMVD-025.24