A szocialista képzőművészet jelképei

A Ruszisztika mesterszak "Emberek, eszmék, értékek a XX. századi Oroszországban és Szovjetunióban" című kurzusához kitűnő adalékokkal szolgál "A szocialista képzőművészet jelképei" című kiállítás. Ezért a hallgatók egy kihelyezett szeminárium keretében végignézték és (remélhetőleg) végigolvasták a nagy anyagot. Íme néhány vélemény-töredék:

"... Egy szép napsütéses tavaszi napon indultunk el az OSA Archívumba, ahol kommunista jelképekről szóló kiállítást tekinthettünk meg. Azért volt érdekes, mert nem csak a már unalmasra járatott sarló és kalapács, vagy vörös csillag elevenedett meg előttünk, hanem olyan jelképek is, amikre nem is gondolnánk, hogy fontos szerepet játszottak a kommunista világban. Milyen jelentéssel ruháztak fel egy egyszerű virágot, vagy a Napot? ..."

"... elgondolkoztatott az a tény, hogy bár a szocializmus után születtem, mégis mennyire egyértelműek voltak számomra a látott motívumok. Jó néhány év telt el a rendszerváltás óta, ezek a jelképek azonban még mindig részesei a mindennapi életnek..."

"... a propaganda célja az egyértelmű álláspont kifejtése és annak elfogadtatása minél egyszerűbben és gyorsabban. Erre a célra a mindenki számára érthető, nem túlbonyolított jelentéstartalommal bíró plakátok, szobrok teljes mértékben megfelelőek. A kiállítás be- és elrendezése számomra tökéletesen prezentálta ennek a művészeti formának a propagandisztikus elemeit ..."

"... hatalmas plakátokon mutatják be a szimbólumok jelentését, éppen úgy, mintha még mindig a könyvet lapoznánk. Lenin, a vörös szín, virágok, az anya, a dolgos paraszt, az olvasó munkás és még sok más ,,ikon” magyarázatával is találkozhat a látogató, melyeket különböző illusztrációk, rövidfilmek, szobrok vagy éppen tárgyi emlékek szemléltetnek igazán ..." 

"... a galamb jellemzésénél megjelent egy idézet, ami szerintem tökéletesen tükrözi az akkori világképet, a vallásellenességet, a tagadást. „Mindig béke jelkép, másfajta értelmezése nincs”. ..."

"... A „Visszatérés Adriaportra” című filmből kivágott jelenetek számomra érdekesek voltak. Adéla Babanová fiatal cseh képzőművész filmje Csehszlovákia egyik utópikus álmát mutatja be. A jelenetek kiválóan ábrázolják a kor abszurditását. Olyan ötleteket tartottak megvalósíthatónak, amelyek teljes mértékben megvalósíthatatlanok, a filmben taglalt elképzelés pedig totálisan felesleges. E film azt mutatja be, hogy mi lenne, ha egy ilyen irreális elképzelés megvalósult volna. ..."

Forrás: Ruszisztikai Központ