A rejtélyes középkori szerző, Anonymus Gesta Hungarorumának neveiről, illetve e nevek utóéletéről szóló konferenciára került sor 2026. május 29-én az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 

Az esemény apropóját Pais Dezső klasszikus Anonymus-fordítása megjelenésének századik évfordulója, tágabb kontextusát pedig a geszta vizsgálatára irányuló aktuális kutatások képezték. A rendezvény a tulajdonnevek problematikáját több diszciplína közös érdeklődési területeként értelmező Alkalmazott Névkutatás konferenciasorozat idei, tizenötödik alkalmaként valósult meg. Az előadások az anonymusi munkamódszer, a történettudományi és nyelvtörténeti problematika, a hatástörténet, illetve a napjainkban mindezekkel összefüggő gyakorlati kérdések számos, egymással szorosan egybekapcsolódó kérdését érintették. 

Tóth Valéria (DE BTK)

A konferencia megnyitójaként Farkas Tamás (ELTE BTK) az anonymusi geszta, illetve a mű hatástörténetének kutatására és ennek aktualitásaira hívta fel a közönség figyelmét. Az első szekció nyitóelőadásában Tóth Valéria (DE BTK) a Gesta Hungarorum tervezett, illetve készülőben lévő enciklopédikus feldolgozásának koncepcióját mutatta be. Az ezt követő két előadás az anonymusi mű fordításainak problémakörébe nyújtott betekintést. Veszprémy László (PPKE BTK) a geszta történész kutatójaként, s egyúttal angol kiadásának közreadójaként is a kiadás, illetőleg a szöveg fordításának különböző kérdéseit tárgyalta. Fekete-Bátori Gyopárka (PKE GTK) a geszta magyar, angol és román fordításainak szórványközléseit befolyásoló tényezőkről, illetve a modern szövegkiadás további lehetőségeiről tartott előadást.  

N. Fodor János (ELTE BTK)

A konferencia második szekciója az anonymusi személynevek utóéletét, hatástörténetét állította a figyelem középpontjába. N. Fodor János (ELTE BTK) Anonymus fiktív történelmi alakjainak modern – hazai és külföldi – identitáskifejező szerepéről adott képet. Kovács-Sipos Bíbor Klára (ELTE NYTK – ELTE BTK) a geszta alakjainak és személyneveinek a 19. századi szépirodalomban, illetve a populáris műfajokban való továbbélését tekintette át. Farkas Tamás (ELTE BTK) az anonymusi személyneveknek a valós névadásba való bekerülését, valamint a keresztnévszótárakban történő feldolgozásuk problémáit vizsgálta. Szentgyörgyi Rudolf (ELTE BTK) egy gesztabeli személynév nyelvtörténeti kérdéseit és napjainkig vezető utóéletét tárgyalta. A konferencia Bölcskei Andrea (KRE BTK) zárszavával ért véget.  

A konferenciasorozat az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete, a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont Nyelvhasználati és nyelvi tanácsadási kutatócsoportja, valamint a Magyar Nyelvtudományi Társaság együttműködésében valósul meg. Az idei konferencián elhangzott előadások a Névtani Értesítő  folyóirat jövő évi, 49. évfolyamában fognak megjelenni.