2026. július 15-én, 82 éves korában elhunyt Ludassy Mária Széchenyi-díjas filozófus, az ELTE BTK Filozófia Intézetének professor emeritája, a francia felvilágosodás és a politikai gondolkodás kiemelkedő kutatója.
Ludassy Mária 1967-ben szerzett filozófia szakos diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán, Márkus György tanítványi köréhez, a „Lukács-óvodához” tartozott, ugyanakkor korán kialakította önálló, a francia felvilágosodáshoz és a klasszikus liberalizmushoz kapcsolódó filozófiai fókuszát. A Filozófia Tanszéken kezdte oktatói pályáját, ám az 1968-as csehszlovákiai bevonulás elleni tiltakozása miatt eltávolították az egyetemről. 1969-től az MTA Filozófiai Intézetének Vallásfilozófiai Kutatócsoportjában dolgozott. A Charta 77 melletti kiállása miatt újra politikai retorziók érték, tudományos tevékenységét ezek ellenére folytatta. Fordítóként és szerkesztőként alapvető szerepet játszott többek között Hobbes, Hume, Rousseau, Diderot, Condorcet, Voltaire és Benjamin Constant műveinek magyarországi megismertetésében.
1990-ben professzorként tért vissza az ELTE Filozófia Intézetébe: oktatási tevékenységének és kutatásainak középpontjában a 17–18. századi angol és francia filozófia, a francia forradalom eszmetörténete, a liberalizmus, a politikai katolicizmus és a felvilágosodás kritikusainak gondolkodása állt. E területek egyik legjelentősebb hazai szaktekintélyeként Ludassy Mária alapvetően alakította a politikai filozófiai oktatást, egészen élete utolsó hónapjaiig tartott szemináriumokat az Intézetben. Mind munkásságában, mind személyes életében az individuum méltóságát és szabadságát bármely zsarnoki és kollektív nyomással szemben védelmező liberalizmust képviselt. A Filozófia Intézet 2024-ben Ludassy 80 címmel rendezett konferenciával tisztelgett előtte.
A legfontosabb monográfiái közé tartozik a Valóra váltjuk a filozófia ígéreteit (1972), Az ész államáig és tovább… (1979), A trón, az oltár és az emberi jogok (1984), a Moralisták és terroristák (1987), az „Isten és szabadság” Lamennais a liberális katolicizmustól a szabadelvű szocializmusig (1989), A toleranciától a szabadságig (1992), a Fehér jakobinizmus (1999), valamint a Felvilágosodástól elsötétítésig (2014). Utolsó kötete, Az állam és a szellem szuverenitása 2026-ban jelent meg az Atlantisz Kiadónál.
Tudományos és oktatói munkásságát Széchenyi-díjjal, Lukács György-díjjal, Bibó István-díjjal, Hazám-díjjal és Tengelyi László-díjjal ismerték el. 2024-ben Ferencváros díszpolgárává választották.
Ludassy Mária a Filozófia Intézet életének szeretett és pótolhatatlan alakja volt. Rendkívüli műveltségét, humorát, szellemi függetlenségét és tanári jelenlétét kollégái és hallgatói több nemzedéke őrzi emlékezetében.
Az Egyetem közössége tisztelettel és szeretettel búcsúzik tőle.