A Critical Inquiry in Language Studies folyóiratban 2025 májusában jelent meg a „Pathways to ethical subjectivity: participant transformation in tripartite collaborative research” című tanulmány, amelyet Heltai János Imre (KRE), Jani-Demetriou Bernadett (American University of Beirut – Mediterraneo), Schmidt Ildikó (KRE), Szabó Gergely (KRE, ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet) és Tarsoly Eszter (UCL, KRE) jegyeznek. A szerzők egy, a Károli Gáspár Református Egyetemen folyó, de ELTE-s kollégákkal együttműködésben folytatott, magyarországi kisvárosban zajló nyelvi-etnográfiai kutatás tapasztalatait elemzik, amelyben egyetemi kutatók, a helyi roma (romani-magyar kétnyelvű) közösség tagjai, valamint a magyar egynyelvű többség képviselői vettek részt.
A projekt célja egy közösen szerkesztett nyelvi-etnográfiai folyóirat létrehozása volt, amely teret ad a marginalizált hangoknak, és elősegíti a párbeszédet a roma és nem roma közösségek között. A tanulmány azt vizsgálja, hogyan alakulhat ki az etikus szubjektivitás – azaz a másik iránti törődés, szeretet és remény – a résztvevők között, és hogyan járulhat hozzá ez a társadalmi viszonyok újragondolásához.
A tanulmány egyik központi fogalma az „etikus szubjektivitás”, amely a kutatók szerint a dekolonialitás és a kollaboratív kutatás metszéspontjában jelenik meg. A háromoldalú együttműködés – egyetemi kutatók, roma és nem roma helyi résztvevők között – lehetőséget teremt egy „harmadik tér” kialakítására, ahol a résztvevők új módon találkozhatnak egymással. Ez a tér nem pusztán a kutatás színtere, hanem egy olyan közeg, amelyben az egyének etikus szubjektummá válhatnak: képesek lesznek reflektálni saját előítéleteikre, megérteni a másik nézőpontját, és újraértelmezni saját társadalmi szerepüket. A szerzők hangsúlyozzák, hogy az ilyen típusú kutatás nem mentes az ellentmondásoktól – különösen a hatalmi viszonyok miatt –, de éppen ezek az etikai dilemmák teszik lehetővé a valódi társadalmi változást.
A kutatás helyszíne egy északkelet-magyarországi kisváros, ahol a roma és nem roma lakosság térben és társadalmilag is elkülönül. A roma közösség tagjai gyakran élnek szegregált lakóövezetekben, és oktatási intézményekben is elkülönülnek. A projekt előzménye egy transzlingváló (nyelvi átjárhatóságot támogató) pedagógiai kezdeményezés volt, amely sikeresen integrálta a romani nyelvet az iskolai tanulásba. A kutatók ezt követően indították el a kollaboratív műhelyeket, ahol roma és nem roma felnőttek közösen dolgoztak és dolgoznak a Duj Dzséne – Ketten című nyelvi-etnográfiai folyóirat létrehozásán. A projekt célja az volt, hogy a helyi nyilvánosságban együtt jelenjenek meg a roma és nem roma nézőpontok, és párbeszéd alakuljon ki a közösségek között.
A tanulmány két szövegrészletet elemez a folyóirat első számából, amelyek egy nem roma résztvevő írásához és az arra adott roma reflexióhoz kapcsolódnak. Az első szöveg a roma lakónegyedek kialakulását tárgyalja, és azt állítja, hogy a szegregáció nem volt szándékos, hanem városrendezési okokból történt. A második szöveg egy szerkesztőségi vita eredményeként született, és kritikai nézőpontból reflektál az elsőre, kiemelve a szándékos elkülönítés jeleit. A vita során a roma résztvevők kezdetben hallgatnak, majd érzelmileg telített megszólalásokban fejezik ki véleményüket. A szerzők szerint ez a folyamat – a nézőpontok ütköztetése, a közös reflexió – lehetőséget teremt az etikus szubjektivitás kialakulására. A résztvevők fokozatosan nyitottabbá válnak egymás nézőpontjára, és a közös munka során saját attitűdjeik is változnak.
A háromoldalú kollaboratív kutatás nem csupán módszertani újítás, hanem társadalmi kísérlet is: képes-e a közös munka és a párbeszéd átalakítani a résztvevők gondolkodását és viszonyait? A tanulmány válasza igenlő: a résztvevők – roma és nem roma helyiek, valamint egyetemi kutatók – mindannyian etikai fejlődésen mennek keresztül, amelynek középpontjában a másik iránti törődés, a reflexió és a remény áll. A projekt nem kínál végleges megoldásokat, de megmutatja, hogy a társadalmi változás lehetősége ott rejlik a tudományos kutatásból fakadó együttműködésben és a közös gondolkodásban.
A Duj Dzséne – Ketten a folyóirat honlapján érhető el, míg a tanulmány a folyóirat honlapján található meg.