A kurzus az első világháborút követő két évtized társadalmi és politikai transzformációit vizsgálja, különös tekintettel a már a világégés során és az utána megalakuló veterán közösségek önszerveződéseire és e csoportok identitásképzésére. 

A foglalkozások komparatív keretben elemzik a győztes és vesztes európai államok emlékezetpolitikai stratégiáit, valamint azokat a rituálékat, amelyek mentén kialakult az a világháborús történelmi emlékezet, rítus, amely sok ország jelenét is meghatározza. A szimbólumok, megemlékezések és emlékművek mellett a mindennapi túlélés tárgyi kultúrájának bemutatására is törekszünk.

Elemzésünk tárgyát képezi továbbá, hogy egy adott ország háborús múltja milyen szerepet játszott a nemzeti identitás újrafogalmazásában. Külön figyelmet fordítunk a frontélményt egyedi módon feldolgozó országspecifikus diskurzusok eltéréseire is, ugyanis annak sajátos értelmezése sok esetben a veteránok radikalizációjához vezetett. A hallgatók a hazai szerveződések mellett betekintést nyerhetnek a nemzetközi szintű, a volt katonákat segítő és politikai érdekérvényesítésükért fellépő egyesületek transznacionális tevékenységébe is.

• BMVD-192.4

• Előadás

• Oktató: Dr Szegedy-Kloska Tamás

• Kurzus időpontja: Szerda 10:00-11:30

Az előadás célja az Ószövetség/Tanakh ókori keleti vallástörténeti kontextusának bemutatása.

• Oktató: Vér Ádám

• VAL11-136.25, előadás, 

• Péntek 12.00-13.30

• R épület, 1. em., 151. 

A tervezett tanmenet:

• Elméleti bevezetés (rítuselmélet), ritualizált tér (templom, áldozóhely, szakrális topográfia).

• Rítus cselekvői, közvetítő személyek (papság, király szerepe), tisztasági előírások.

• Áldozat mint kommunikációs forma. Az áldozat főbb funkciói: szövetség megerősítése, engesztelés, stb. Az áldozat formái.

• Állami/hivatalos és magán-/családi vallásosság („official cults” vs. „private/family religion”).

• Állami 1. Közösség és isteni közötti szövetség, annak megerősítése, kozmikus rend „fenntartása”. Kalendáriumi rítusok: akītu, szent nász, purulli.

• Állami 2. Engesztelő és bajelhárító rítusok („bűnbak rítusok”), megtisztító rítusok. (Forrás: Lev 16.)

• Állami 3. Háborús rítusok. Triumphus.

• Állami 4. Divinatio, jóseljárások az ókori Keleten: hepatoscopia, haruspicium, augurium, astrologia, álomfejtés.

• Állami 5. Próféták és prófécia az ókori Keleten (mári archívum és újasszír források alapján).

• Magán 1. Gyógyító eljárások és mágia.

• Magán 2. Halotti kultusz (temetkezés és ősök kultusza).

Szakirodalom

Hogyan mesélünk a középkorról? És miért lovag és vár jut róla eszünkbe először? Mennyire valós ez a kép?

A kurzus során a hallgatók által otthon megnézett filmeket elemezzük a Rettenthetetlentől a Hunyadi-sorozatig, a Hetedik pecséttől a Gyalog galoppig. A filmművészeti alkotások elemzésekor az elsődleges kérdésünk nem az, hogy hiteles-e az adott történelemábrázolás, hanem miért éppen így képzelték el alkotóik a középkort, és milyen hatással voltak ezek az ábrázolások a középkorról alkotott képünkre.

Befolyásolta-e a Rettenthetetlen a skót függetlenségi mozgalmakat? Milyen történelemszemlélet rajzolódik ki a Monty Python filmjeiből? És mit árulnak el ezek a filmek nemcsak a középkorról, hanem arról a korról is, amelyben készültek?

• Speciális szakterületi ismeretek 1. A középkor filmeken.
• OT-TÖR-405
• Oktató: Dr. Uhrin Dorottya
• Hétfő 10:00-11:30
• MUK 6-8. I. em 137.

Mi történt Európával a Római Birodalom bukása után, és hogyan jutott el a százéves háború koráig? Klaniczay Gábor, Novák Veronika, Nagy Balázs és Vadas András előadásai átfogó képet nyújtanak a középkori Európa átalakulásáról.

A politikatörténeti folyamatok mellett szó esik a városok születéséről és működéséről, az egyházi intézmények és szerzetesrendek társadalomformáló szerepéről, valamint a középkori társadalom és népesedés dinamikájáról. Az előadások célja, hogy a középkort nem csupán események összességeként, hanem élő, sokszínű és összetett világként mutassák be.

• Kód: BBN-TÖR-221:20

• Előadók: Klaniczay Gábor, Novák Veronika, Nagy Balázs, Vadas András

• Hétfő 12:00-13:30

• Főépület (Múzeum körút 6-8.), II. 252. (I. Tóth Zoltán terem)

A kurzuson a 9-11. századot érintő nagy történészvitákat vesszük végig: kettős honfoglalás, a déli Morávia-kérdés, a magyar honfoglalás nyelvészeti háttere stb. A követelmény csupán egy PPT-vel ellátott kiselőadás színvonalas megtartása és egy egyoldalas PDF-handout készítése.

• Középkori magyar történeti speciális kollégium

• Oktató: Thoroczkay Gábor

• Hétfő 12-14, Főépület, I. em. 119.

• BBN-TSP11-213

Az előadás célja: a magyar nyelv történetével kapcsolatos tényszerű nyelvi, művelődéstörténeti és módszertani ismeretek átadásán kívül a szemléletformálás: a múlt és jelen, a nyelvi szintek egymás közötti, illetve a nyelv és társadalom közötti (történeti) összefüggéseknek a meglátását és értelmezését segítő szemléletmód kialakítása.

Az előadás tartalma: a nyelvi változás természete; a történelmi, társadalmi, kulturális hatások érvényesülése a nyelvi rendszer és a nyelvhasználat alakulásában. A főbb témakörök: a nyelvtörténet forrásai, a magyar nyelvtörténet korszakolása, a művelődés és a nyelv viszonya (a szókészlettörténetben, az írásbeliség történetében és a jelentéstörténetben), a nyelvi rendszer belső működése (néhány példával bemutatva), a diakrón nyelvészet kapcsolata más nyelvészeti tudományterületekkel.

Oktatók: 

• Dr. N. Fodor János docens (nfodor.janos@btk.elte.hu)

  • Sz, 12:00-13:30. 1088 Múzeum krt. 4.A/047

• Dr. Szentgyörgyi Rudolf adjunktus (szentgyorgyi.rudolf@btk.elte.hu) 

  • P, 12:15-13:45. 1088 Múzeum krt. 4. A/336

Kód: OT-MAGY-162 (előadás, 3 kredit

• Oktató: Gyóni Gábor

• BMA-RUSD 303

Tematika:

1. Magyarok és keleti szlávok kapcsolatának kezdetei

2. Magyarok és a Rusz

3. Moszkóvia és Magyarország

4. Magyarok és keleti szlávok a 17. században

5. I. Péter és II. Rákóczi Ferenc

6. Magyar-orosz kapcsolatok a 18-19. században

7. Magyarország és Oroszország a 20. század elején, Magyar-orosz kapcsolatok a 20. Század elején

8. Magyarország és a Szovjetunió a Horthy-rendszerben, Magyarország és a Szovjetunió a 2. Világháborúban,

9. Magyarország és a Szovjetunió 1945 után, 1950-es évek, 1956 , évek,

10. Magyarország és a modern Oroszország kapcsolatai, Magyar-orosz kapcsolatok 1990 után, Magyar-Szovjet és Magyar-Orosz baráti társaság
     

Mi köze van a klímaváltozásnak a Kisvakondhoz? Hogyan mesél az animációs film a természethez fűződő viszonyunkról? Miért fontos a kultúra, ha ökológiai problémákról van szó? Az Animáció és ökokritika filmklub ezekre a kérdésekre keresi a választ. 

A kurzus során közösen nézünk animációs filmeket a Vad robottól, a Műanyag égboltig és az ökokritikai (animációs)filmes ágának fontosabb elméleti kereteivel, fogalmi eszköztárával megismerkedve vizsgáljuk meg ember és természet viszonyának elbeszéléseit kiemelt figyelmet fordítva ennek a filmes kategóriának a formai és esztétikai jegyeire. 

• Előadó: Vécsey Virág

• Időpont: Kéthetente hétfőnként 12:30-16:00 (09.14, 09.28, 10.12, 11.09, 11.23, 12.07)

• Helyszín: D épület, -114

Az előadás célja: a magyar nyelv- és nyelvjárástörténettel kapcsolatos legfontosabb ismeretek átadása, a hallgatók nyelv- és művelődéstörténeti ismereteinek a bővítése. A kurzus segíteni kívánja a történetiségben való időbeli és térbeli tájékozódás fejlesztését. A nyelvi változás általános kérdéseinek és a diakrón nyelvészeti kutatások forráscsoportjainak a megismertetése mellett a magyar nyelvtörténet korszakainak a bemutatása történik meg a nyelvben tükröződő művelődéstörténeti vonatkozások kiemelésével.

Az előadás tartalma: 1. A nyelvtörténet tárgya, részterületei, érintkező tudományai. A nyelvi változás általános törvényszerűségei. 2. A magyar nyelvtörténet korszakainak főbb jellemzői. 3. A nyelvtörténet-kutatás forrásai. 4. A magyar nyelv eredete és az ősmagyar kori műveltség a szavak tükrében. 4. A magyar nép elhelyezkedése a Kárpát-medencében. A kultúraváltás tükröződése a nyelvben. 5. Nyelv és nyelvjárás. A magyar nyelvjárások jellemzése. 6. Nyelvföldrajz és népiségtörténet. A székelyek és a csángók településtörténete a nyelvföldrajz szemszögéből. 7. A középmagyar kor történelmi, kulturális és nyelvi eseményei. 8. Az irodalmi nyelvi norma kialakulása. 9. A felvilágosodás és a reformkor nyelvi mozgalmai, különös tekintettel a nyelvújításra és a magyar nyelv státusára. 10. Az újabb magyar kor divergens és konvergens nyelvi változásai.

• Kód: BBN-MNY11-243 (előadás, 3 kredit)

• Oktató: Dr. N. Fodor János docens (nfodor.janos@btk.elte.hu)

• K, 14:00-15:30. 1088 Múzeum krt. 4. A/336

A kurzus célja az izraeli társadalom sokszínűségének és belső feszültségeinek vizsgálata kortárs és klasszikus filmeken keresztül. 

A közös elemzések során a hallgatók betekintést nyerhetnek az identitás, nyelv, emlékezetpolitika, együttélés, trauma és nemzeti narratívák kérdéseibe, miközben megismerkednek az izraeli film különböző alkotói generációinak látásmódjával.

• Oktató: Lányi Eszter

• Kód: BMA-HEBD-344

• Időpont: Szerda 16-19 (kéthetente, szeminárium)

• Helyszín: A épület 336.
   

A kurzus célja a minket körülvevő XXI. századi világ meghatározó vallásainak áttekintése.

A tematika egyszerre igyekszik érvényesíteni a földrajzi, a történeti és a tipológiai szempontot. Földrajzi értelemben a jelenkori Európától távolodva veszi sorra a főbb „őshonos”, azaz a helyi kultúrát régóta alakító vallásokat: az európai kereszténység és zsidóság különböző irányzatait, illetve ezek amerikai megfelelőit. Utánuk kerülnek sorra az iszlám változatai és iskolái, a Közel-Kelet és Észak-Afrika mellett hangsúlyozva a muszlim tömegek jelentőségét a szubszaharai területeken és Kelet-Ázsiában. Ezt követi a buddhizmus mint Belső-Ázsia, Kína, Japán és Délkelet-Ázsia uralkodó vallása, majd a hinduizmus gyűjtőnéven összefoglalt gazdag indiai jelenségcsoport. Kitérünk azokra a buddhizmussal együttélő hagyományos rendszerekre és gyakorlatokra is, amelyeket konfucianizmusként, taoizmusként és sintoizmusként tart számon a nagyközönség. Végül az úgynevezett primitív vagy természeti vallások felé fordulunk: az emberiség „maradékának” általában animizmusként leírt felfogását értelmezzük, megkülönböztetve azt a totemizmus különféle formáitól, kitérve a sámánisztikus gyakorlatokra és végül a modern, tudományosnak tartott világnézet vallási aspektusára.

Történeti és tipológiai szempontból arra törekszünk, hogy a kurzus túllépjen a szokásos „hitrendszerek bemutatása” képleten.

A tárgyalt vallások összetett történelmi folyamatok nyomait viselik magukon, és bizonyos mértékű folytonosság mellett is más és más elemeik kerülnek előtérbe tájanként és koronként. Az őket valló vagy gyakorló emberek és közösségek nemcsak az élet nagy kérdéseire adható válaszokat és életvezetési stratégiákat keresnek bennük, hanem identitásukat is megélik és kifejezik rajtuk keresztül, öntudatlanul értékeket, magatartásformákat, világlátást, életérzést és ízlést sajátítanak el. Mindez sokszor csak áttételes összefüggésben áll az adott vallás tanaival. Nem is minden vallásnak vannak a szó szigorú értelemben vett tanai. Az „öt világvallás” képzete éppen azért félrevezető, mert túlhangsúlyozza az európai keresztény örökséggel analóg vallásokat vagy a „tengelykori”, „transzcendentalista” vallások vele analóg elemeit, miközben háttérben hagyja az emberiség és története nagyobb részének eltérő hozzáállását. Emiatt marad szinte megközelíthetetlen a modern, szekuláris társadalom „posztaxiális” vallásossága is.

• Oktató: Földváry Miklós

• Hétfő 16:00-17:30

• F épület, Kerényi-terem

A kurzus során a hallgatók a nyugati kultúrára fókuszálva ismerkedhetnek meg az olvasástörténet alapjaival az ókortól a 20. századig.

• Oktató: Dr. Bibor Máté egyetemi adjunktus

• BMA-IKTD-334

Tervezett tematika: Az olvasni (és írni) tudás változásai. Az ókori görögök és az olvasás. Olvasás az ókori Rómában. A kora középkori olvasás. Olvasás az érett középkorban. A késő középkori olvasás. Az olvasóközönség új tagjai, a nők. Olvasás humanista módra. A konfesszionalizmus kora és az olvasás. Népszerű olvasmányok és olvasóik a kora újkori Európában. Az olvasás megváltozása a 18. században. A „modern idők” (19–20. század) és az olvasás. Az olvasóközönség új tagjai, a gyermekek.

• Oktató: Gyóni Gábor
• BMA-RUSD 104

A kurzus során betekintést nyerünk a polgári jogi és cégjogi iratokba, megismerkedünk a legfontosabb szövegtípusokat. Egyszerű bírósági ítéletekkel ismerkedünk meg, és elemezzük a forrás- és a célnyelv kifejezésbeli azonosságainak és különbségeinek tudatosítására. Kitérünk a nevek használatára a fordításban.

• BIRTOL20-101

• Oktató: dr. Eszenyi Réka

• F épület 1/11

• kedd 13:30-15:00

A kurzus bevezet a Héber Biblia értelmezéstörténetébe, tárgyalja a feltételezett keletkezéstörténeti és kanonizációs narratívákat, valamint ismerteti a tartalomra, műfajiságra vonatkozó, és egyéb tipológiai tudnivalókat. A félév során a domináns történetkritikai nézőpont mellett hangsúlyt kapnak a posztkritikai nézőpontok is, többek között a feminista- és genderkritikai, illetve a különféle ideológiakritikai megközelítések. A bibliaismereti tudás előny, de ennek hiánya nem kizáró tényező. Az előadások végén – igény szerint – külön időkeret áll rendelkezésre az elhangzottak megvitatására.

• Oktató: Koltai Kornélia

• Kedd 10.00-11.30

• F épület, Kerényi terem

Az emberi cselekedetek és döntések, vágyak és tervek éppúgy valamely kultúrába ágyazottan értelmezhetőek, mint az irodalmi szövegek és művészeti alkotások. A kulturális gyakorlatok köre a mindennapok legegyszerűbb jelenségeitől az esztétikai tapasztalat összetett formáiig ível. Ennek megfelelően a kultúra, amelyben benne élünk, és amely cselekedeteinknek és mások tetteinek az értelmezését is nagyban befolyásolja, maga is sokszínű, rétegzett és történetileg változó. 

A kurzus ezért olyan kérdéseket helyez előtérbe, hogy miképpen jönnek létre az egyes kulturális jelenségek; mi teszi őket jelentésessé és jelentőssé; hogyan viszonyulnak egymáshoz a különböző kulturális rétegek (populáris, hétköznapi, elit- és szubkultúra); mennyiben lehetséges a kultúra rétegei közötti határok áthágása, például milyen csatornái vannak a magas és mindennapi kultúra közötti közvetítésnek; milyen változásokat eredményez a kulturális gyakorlatok széles köre terén korunk digitális fordulata.

• BBN-CUL-200

• Oktató: Bengi László

• Csütörtök 12:00-13:30

• A épület, 3. emelet, 330.
  
   

A kurzus átfogó betekintést nyújt a középkori zsidó filozófia és szellemtörténet világába: a hallgatók megismerkedhetnek a korszak meghatározó gondolkodóival, legfontosabb szövegeivel és történeti fordulópontjaival. Az órák során nemcsak a korszak eszmetörténeti háttere tárul fel, hanem fejlődik az absztrakt filozófiai szövegek értő olvasásának és értelmezésének képessége is. Külön figyelmet kapnak a szövegek kulturális és vallási utalásai, valamint azok filozófiai jelentősége.

A tárgy hozzájárul a hallgatók kulturális és intellektuális látókörének szélesítéséhez, és segít megérteni a középkori gondolkodás sajátos szemléletmódját. A kurzushoz nem szükséges héber vagy arab nyelvtudás, ugyanakkor az angol nyelvű szakirodalom olvasásához megfelelő angol nyelvi készség elvárt.

• Oktató: Visi Tamás

• Gyakorlat

• BMA-HEBD-209 és más kódokon

• Péntek 10.00-11.30

• F épület 217

Részletes kurzusleírás
 

Az előadást azoknak ajánljuk, akiket érdekelnek a következő kérdések: Honnan erednek a nyelvek? Miben különbözik az emberi nyelv az állatok kommunikációjától? Vannak olyan tulajdonságai az emberi nyelveknek, amelyek univerzálisak, azaz minden nyelvben megtalálhatók? Vannak jobb és rosszabb nyelvek? Egyáltalán hogyan, mi alapján hasonlíthatjuk össze a nyelveket? Milyen szempontok szerint vizsgálhatjuk a nyelvet és a nyelveket? Milyen kapcsolat van a nyelv, a társadalom és a kultúra közt? Az előadás elvégzéséhez nem szükséges nyelvészeti előismeret. A kurzus írásbeli vizsgával zárul.

Oktatók:

• Dr. Slíz Mariann (sliz.marianna@btk.elte.hu)

  • Kód: OT-MAGY-110 (előadás, 2 kredit)

  • P, 8:30-10:00. 1088 Múzeum krt. 4. A/428

• Dr. Farkas Tamás (farkas.tamas@btk.elte.hu)

  • Kód: BBN-MNY11-121 (előadás, 3 kredit)

  • P, 10:00-11:30. 1088 Múzeum krt. 4. A/428

A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék a skandináv irodalomtörténet főbb állomásait, témáit és folyamatait. A félév során a következő korszakokat tekintjük át: középkor (sagák, Verses és Próza Edda), a felvilágosodás irodalma (folyóiratok, irodalmi intézmények, nyelvművelők), romantika és romanticizmus, realizmus, modern áttörés, szimbolizmus, századforduló, klasszikus modern és modernizmus, és a félévet a posztmodernre és kortársra történő kitekintéssel zárjuk. A feladott elbeszéléseket, drámákat, verseket, műrészleteket alkalomról alkalomra el kell olvasni.

Teljesítési feltétel: írásbeli zár helyi vizsga (feleletválasztós) a félév végi vizsgaidőszakban a meghirdetett időpontok valamelyikén.

• Oktatók: Isztrayné Teplán Ágnes, Csúr Gábor Attila

• BBN-SKA11-301

• Szerda 10:00–11:30

• R épület, 151.

Féléves óraterv:

1. Az óészaki irodalom és hatása a későbbi korszakokra.

2. Emanuel Swedenborg munkássága és világirodalmi hatása.

3. A felvilágosodás kora Skandináviában.

4. Kierkegaard.

5. A nemzeti és univerzálromantikák kora Skandináviában.

6. Friedrich Schlegel és a svéd romantika.

7. A skandináv modern áttörés és nemzetközi hatása.

8. A modern áttörés nagyjai Svédországban.

9. A skandináv századforduló.

10. A modernista epika irányvonalai Svédországban. A modernizmus világirodalmi perspektívából.

11. Modernség és modernizmus a dán és norvég prózában.

12. Kortárs irodalom Svédországban: életrajzok, önéletrajzok.

13. Idő, tér, majd újra idő.

További anyagok (primer és szakirodalom, vetítések) a kurzus Teams-mappájában érhetők el.

Az előadások célja, hogy elméletileg megalapozza a szóbeli nyelvi közvetítés gyakorlatát, áttekintse a korábbi tolmácsnemzedékek tapasztalataiból levonható általánosításokat, a jelenkori jó gyakorlatot, valamint a technológia és az ember kapcsolatát a konferenciatolmácsolásban.

• BMA-FTOD-112

• Oktató: dr. Seresi Márta 

• F épület, Kerényi terem

• szerda 13:15-14:00
   

Az óra áttekinti az audiovizuális fordítás (filmfordítás) alapfogalmait, elveit és módszereit. 

Bemutatjuk a három fő audiovizuális fordítási módot (hangalámondás, szinkronizálás és feliratozás) és az audiovizuális fordítási folyamatok elméletét. A félév során emellett a szakma elismert képviselői meghívott előadóként a szinkronszakma működését, folyamatait és a munkában részt vevő szereplők feladatait ismertetik. A kurzust az audiovizuális fordítás során alkalmazott alapelvek, fordítási segédeszközök és szoftverek ismertetése zárja.

• BMVD-160:94

• Oktató: dr. Sereg Judit

• F épület, Kerényi terem

• péntek, 17:30-18:15
   

A BTK Interkulturális Tanulmányok Központ az OTP Fáy András Alapítvánnyal közösen ismét elindítja, a fiatal felnőttek számára pénzügyi kompetenciáit fejlesztő interaktív kurzusát a 2026/27/1-es félévben, "Döntések és következmények – pénzügyi és életvezetési tudatosság fejlesztése" címmel.

A kurzust Szekerdi Rafael, az OTP Fáy András Alapítvány senior trénere tartja magyar nyelven, blended módon: 4X1 óra online tananyag, illetve 4X2,5 órás személyes jelenléti tréning (+1-1 bevezető óra és záró tréning) formájában. A jelenléti alkalmak a Fáy András képzési központjában lesznek (cím: 1068 Budapest, Benczúr u. 26.).

A kurzus célja, hogy a hallgatók megfelelő tudással, magabiztosan legyenek képesek döntéseket hozni saját pénzügyeikkel, életvezetésükkel kapcsolatban.

• Tárgykód: BTK-IKTK-0001, tárgykövetelmény: gyakorlati jegy, kredit: 4, tárgyfelvétel típusa: szabadon választható.

• Oktató: Szekerdi Rafael

• Szemináriumok helyszíne: OTP Fáy Oktatási és Innovációs Központ, Budapest

• Maximális létszám: 25 fő

• Alkalmak:

  • Kurzusbemutató (online): 2026.09.10. 16:00-16:30

  • I. jelenléti tréning (1068 Bp. Benczúr utca 26.): 2026.09.24. 14.00-16.30

  • II. jelenléti tréning (1068 Bp. Benczúr utca 26.): 2026.10.01. 14.00-16.30

  • III. jelenléti tréning (1068 Bp. Benczúr utca 26.): 2026.10.15. 14.00-16.30

  • IV. jelenléti tréning (1068 Bp. Benczúr utca 26.): 2026.10.22. 14.00-16.30

Az előadás az ember társas és közösségi viselkedésének etikai vonatkozásait vizsgálja vallástudományi, antropológiai és evolúciós pszichológiai megközelítésben. A félév során ma is releváns közösségi viselkedési mintákat (mint pl. együttműködés, büntetés, kiközösítés) és etikai határhelyzeteket (mint pl. eladósodás, örökbefogadás, háború) tárgyalunk. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy a modern technológiai környezet és a mesterséges intelligencia miként alakítja át az egyén viselkedését és a társadalmi erkölcsi normák rendszerét.

• Kód: BBV-202.89, BMVD-202.81

• Előadók: Balázs Andrea, Marossy Attila

• Péntek 08:15-09:45

• F ép. II. emelet 218.

Előadássorozat a kortárs izraeli kultúráról, sokszínű mozaikot kínálva mind a témák, mind a hetente változó előadók tekintetében. Ízelítő a témákból: jellegzetes izraeli tárgyak, nyelvek Bábele, szakácskönyvek, politikai kultúra, színházi élet, vallási turizmus, kulturális kisebbségek.

• Koordinátor: Bányai Viktória

• Kód: BMA-HEBD-342.02

• Időpont: Hétfő 18-19:30 (előadás)

• Helyszín: F épület, Kerényi terem 
   

A Fordító- és Tolmácsképző Tanszék szemináriumának célja a legfontosabb filmes és televíziós műfajok (dokumentumfilmek, vígjátékok, filmdrámák, horrorfilmek, bűnügyi filmek stb.) főbb tulajdonságainak megismerése, különös tekintettel ezek jelentőségére az egyes műfajok fordítása során.  

• BMVD-160:93

• Oktató: dr. Sereg Judit

• F épület, Kerényi terem

• péntek 16:30-17:15
   

Ez a kurzus azoknak a hallgatóknak szól, akiket bizonytalansággal tölt el a szakdolgozat megírásának gondolata, és szükségük lenne egy kezdő lökésre. A kurzuson a szakdolgozat formai követelményeiről lesz szó, valamint gyakorlati tanácsokat, tippeket gyűjtünk közösen, hogy hogyan lehet minél hatékonyabban és precízebben teljesíteni a feladatot. A kurzus célja, hogy a hallgatók nagyobb magabiztossággal készüljenek a szakdolgozat elkészítésére.

• Tárgykód: BBV-036.243

• Oktató: Novotny Gergely Richárd

• Időpont: Kedd:16:00-17:30

• Helyszín: Rákóczi út 5. I. em. 124.

India a világ legnépesebb országa, amely gyorsan fejlődő gazdasága révén egyre fontosabb szereplője a politikai és geopolitikai diskurzusoknak. A kurzus célja ennek a hatalmas, sokszínű és kulturálisan gazdag országnak a bemutatása. A félév során a hallgatók nem csak a kontinensnyi ország társadalmi és vallási életébe, de az indiai film, a képzőművészetek, a hagyományos táncok és az ételek segítségével annak kulturális életébe is betekintést nyerhetnek.

• Oktató: Füstös Bence

• BBN-IND-315

• Csütörtök 10:00–11:30

• Helyszín hamarosan

The course “Intercultural aspects of argumentation, persuasion, manipulation, perception, and interpretation in European media discourses” offers an innovative approach to examining the complexities of media discourse in a multilingual and multicultural European context. This German-language course, structured around CHARM-EU’s principles of challenge-driven, accessible, research-based, and mobile education, focuses on developing critical media literacy skills. Students practice critical thinking, problem-solving, communication, teamwork, and digital literacy.

Students will engage with recent and contemporary German media discourses to discern methods of argumentation, persuasion, and manipulation, and their impact on public perception and interpretation. Additionally, participants will compare these German media discourses with the discourses prevalent in their own countries or in their mother languages, fostering a comprehensive understanding of cultural nuances in media communication. The course also emphasizes practical training in argumentative and persuasive text production, equipping students with the skills to create impactful and contextually relevant media content.

• The course will be held in German.

• BMA-NEMD-614

• Oktató: Kerekes Amália, Péteri Attila

• Időpont: kedd 14.00 (a kurzus október 6-án kezdődik)

• Helyszín: R épület, 246-os terem

A 2026/2027/1. félévben ismét meghirdetésre kerül az „Valaki már járt odalent a mélyben, és felhozta nekünk a szavakat” – Irodalomterápiás önismereti csoport című, szabadon választható, kreditet érő kurzus az ELTE BTK hallgatói számára.

A 7 alkalmas zárt csoportban, kéthetente, csütörtökönként (15:30–17:00) irodalmi szövegek segítségével dolgozunk önismereti témákon, biztonságos és támogató közegben. A részvételhez semmilyen előképzettség nem szükséges.

• Oktató: Máthé Judit, Völgyi Viktória

• Kurzuskód: BBV-137

• Időpont: kéthetente, csütörtök 15:30–17:00  (2026. szeptember 10., szeptember 24., október 8., október 22., november 5., november 19., december 3.)

• Helyszín: ELTE BTK Spanyol Tanszék könyvtár, C épület, I. em., 251.

Itt a helyed, ha:
szívesen gyakorolnád az önismeretet egy megtartó, biztonságos közegben,
ha szeretnél másokhoz kapcsolódni a szövegek segítségével,
ha kíváncsi vagy, hogy az irodalom hogyan segíthet a mindennapjainkban.

A csoportokon való részvétel nem váltja ki a pszichoterápiás munkát, azonban járhat pozitív terápiás hatásokkal.
Szeretettel várjuk az érdeklődő hallgatók jelentkezését!
 

Az Orientalisztikai Intézet hagyományos őszi előadás-sorozatában ezúttal a játék, a szórakozás, a sport és a szabadidő eltöltésének különféle formái kerülnek a fókuszba. Az intézet oktatóinak és doktoranduszainak előadásai irodalomtörténeti, valamint vallás- és kultúratudományi szempontból közelítik meg a témát. 

• Kurzus címe: Speciális kollégium India kultúrájáról 4.: Játék a keleti kultúrákban

• Időpont: csütörtök, 16.00-17.30

• Helyszín: I épület, Bence György terem

• A sorozat közismereti kurzusként és az "India kultúrája" minor tanegységeként is elvégezhető (kódjai: BBN-IKU-104:09, BBN-IND-304:29, BMVD-105:72).

A félév programja:

Szeptember 10. Ittzés Máté: „Kockajáték” az ókori Indiában
Szeptember 17. Szombathy Zoltán: A szerencsejáték megítélése az iszlám hagyományban
Szeptember 24. Brauer-Benke József: Báb- és árnyékszínházak az iszlám világban
Október 1. Szántó Iván: Az utolsó vizsgakérdés: Próbatételek az iráni világban
Október 8. Czentnár András: Sport és versenyzés a török népeknél
Október 15. Csontos Eszter: Kávéházak, mesemondók és a szabadidő eltöltésének formái Iránban
Október 22. Dallos Edina: Egy pajkos erdei szellem a csuvasoknál
November 5. Füstös Bence: Játékból nemzet: A krikett szerepe az indiai identitás alakításában
November 12. Wafi Omar: Ősi sportok Iránban: A birkózás és a Zūrkhāna története
November 19. Száler Péter: Hobbiállatok az ókori Indiában
November 26. Mike Bernadett: Fogásról fogásra: A birkózás motívuma a török folklórban és a Köroglu-hagyományban
December 3. Dezső Csaba: Vízi játékok a szanszkrit irodalomban
December 10. Sayfo Omar: Média és játék az arab világban

A kurzus Kína történetét tekinti át az 1911-es forradalomtól 1976-ig, Mao haláláig. Bemutatja a késő Qing-kori válságjelenségeket és a köztársasági átmenet körülményeit, a hadúri korszak széttagoltságát, majd a Kuomintang egységesítési törekvéseit és a nanjingi évtizedet. 

A kurzus tárgyalja a Kínai Kommunista Párt történetét, a kínai–japán háborút és a kínai polgárháborút. A Kínai Népköztársaság 1949-es kikiáltása új fejezetet nyitott: a kurzus végigköveti a maoista állam kiépítését, a száz virág mozgalmat, a nagy ugrást és annak katasztrofális következményeit, valamint a kulturális forradalom dinamikáját és társadalmi traumáját. 

Az órákon továbbá szóba kerülnek a kínai kommunista párt hatalomgyakorlásának mechanizmusai, Kína változó nemzetközi pozíciója a hidegháború rendszerében, valamint a korszak öröksége is. Elvégzéséhez előképzettség nem szükséges.

• Oktató: Dr. Salát Gergely

• BBN-KIN11-243

• Csütörtök 14:00-15:30

A kurzus egy rövid történeti bevezető után négy délkelet-európai állam, Bosznia, Koszovó, Szerbia és Szlovénia politikai rendszereit mutatja be.

Kötelező irodalom:

–Balogh L.: Kormányformák, választási rendszerek, választások Kelet- és Kelet-Közép Európában. ELTE Eötvös, 2012.

–Jelavich, B.: A Balkán története I-II. Osiris-2000, 1996.

–Koller B. – Ördögh T. (szerk.): Délkelet-Európa politikai rendszerei. Ludovika, 2019.

–Ramet, S. P. – Hassensstab, Ch. (hrsg.): Central and Southeast European Politics since 1989. Cambridge Univ. Press, 2019.

• BBN-TSP11-251.24

• Gyakorlat

• Közismereti tanegység – Kelet-Közép-Európa története speciális kollégium

• Kurzus oktatója: Dr Juhász József, Dr. Balogh László

• Kedd 10:00-11:30

A kurzus során a hallgatók a nyugati kultúrára fókuszálva ismerkedhetnek meg a könyv- és könyvtártörténetnek az ókortól a középkor végéig tartó időszakával.

• Oktató: Dr. Bibor Máté egyetemi adjunktus

• BBN-IKT19-143

Tervezett tematika: Az írás kialakulása és szerepe az információk átörökítésében. Az antik kultúrák jellegzetes íráshordozói. A klasszikus ókori kultúrák könyvei és könyvtárai. A középkor jellegzetes íráshordozói. A kódex fogalma, részei és készítése. A könyvek beszerzése, értéke, tárolása és nyilvántartása az ókorban és a középkorban. Könyvtárak a középkori Nyugat-és Közép-Európában: kolostori, székesegyházi és udvari gyűjtemények, ill. magánszemélyek könyvei. Magyarországi könyvkultúra az Árpádoktól Zsigmondig. A népnyelvi írásbeliség kezdetei (magyar szórványemlékek és vendégszövegek). Másolási újítások (pécia-rendszer, Közös Élet testvérei, humanista műhelyek). A könyvnyomtatás „feltalálása” és technikája Európában. Az ősnyomtatványok jellegzetességei. Könyvdíszítés: kézzel rajzolt/festett, ill. fa-és rézmetszetes illusztrációk. A humanista könyvkultúra kialakulása. Humanista könyvtárak Nyugat-és Közép-Európában. A magyarországi humanizmus könyvkultúrája (a királyi könyvtár, egyházi és világi humanisták gyűjteményei). A könyvnyomtatás elterjedése Európában. A magyarországi ősnyomdák és a budai „könyvkereskedők”. Késő középkori egyházi könyvtárak. A magyar nyelvű kódexirodalom.

Az előadássorozat keretében a Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszék szervezésében régiónk, elsősorban a visegrádi térség és Szlovénia, Horvátország művelődés-, társadalom-, politika- és irodalomtörténetéről tartanak előadásokat Közép-Európa jeles hazai szakértői és az ELTE BTK-ra érkező vendégelőadók.

• Kódok: BMVD-187:36, BBV-187:37

• Hétfő 16:00-17:30

• Főépület (MUK 6-8) II. emelet 229.

A kurzus bevezetést ad a középkori és kora újkori zsidó történelembe (9-18. század), fókuszálva a magyarországi, európai és szentföldi zsidó közösségekre. 

A tárgyalás fontos szempontja lesz a keresztény és a muszlim hatalom alatt élő zsidó közösségek jogi, gazdasági és kulturális helyzetének összehasonlítása, mind a középkorban, mind a szefárd diaszpóra tárgyalásánál a kora-újkorban. A tág földrajzi és kronológiai határok miatt az órákon a korszak történetének csak néhány aspektusát tudjuk tárgyalni, részben előzetesen feldolgozandó forrásszemelvényekre támaszkodva.  

• Oktató: Bányai Viktória

• Kód:HEB11-232

• Időpont: Hétfő 10-11:30 (előadás)

• Helyszín: F épület 233.
   

Magukba forduló világok, porcelánba égetett tájak, süllyedő épületek, kettészakadó személyiségek. Ha téged is megigéznek a különös narratívák és szeretnéd jobban megérteni, hogyan épül fel egy ilyen szokatlan szöveg, akkor ez a kurzus neked szól. A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a dán mágikus realista irodalom fontosabb szerzőivel és legjelentősebb műveikkel. A kurzuson irodalmi szövegek közös vizsgálatával, összehasonlításával és elemzésével foglalkozunk.

• Tárgykód: BBV-036.252

• Oktató: Novotny Gergely Richárd

• Időpont: Kedd:14:00-15:30

• Helyszín: Rákóczi út 5. I. em. 124.

Az előadásokon a nyolcvanas évek első felében kibontakozó, majd elhaló korszakváltó törekvésektől tekintjük át a magyar filmművészet történetét az ezredfordulóig. Előzményéhez, a hetvenes évek filmtörténetéhez kapcsolódva a társadalmi, politikai és kulturális, valamint intézménytörténeti folyamatoknak elsősorban formai következményeit vizsgáljuk. A stílusirányzatok közül a nyolcvanas években egymással szemben kibontakozó új akadémizmussal és új érzékenységgel foglalkozunk hangsúlyosan, s a rendszerváltás és a kilencvenes évek fejleményeit is ebből a kettősségből igyekszünk értelmezni.

• Oktató: Gelencsér Gábor

• FLM-233.05, BA-MA (111.07), FLMD16-111.07

• kedd, 12.30–14.00 

• MUK 6-8., Kovács Máté terem (fszt. 34.)

Kiknek ajánljuk? Azoknak, akik szeretnék funkcionális nézőpontból megismerni a magyar nyelvtan rendszerszerű összefüggéseit; áttekintést akarnak kapni a legalapvetőbb grammatikai kategóriákról és műveletekről.

Miről lesz szó? A kurzus azokat a műveleteket tárgyalja, amelyek lehetővé teszik a nyelvi kifejezések összekapcsolását. Ezek a műveletek arra valók, hogy a nyelvi tevékenységben összetett kifejezéseket hozzunk létre, és ezáltal hatékonnyá tegyük egymás megértését.
Csak magyar szerkezeteket vizsgálunk? Alapvetően valóban magyar kifejezések elemzésével foglalkozunk, de hangsúlyt fektetünk a nyelvi kifejezésnek nemcsak a nyelvspecifikus, hanem az általános (főként az emberi kogníció általi) motiváltságára is.

• Kód: BBN-MNY11-264, BBN-MNY19-264 (előadás, 4 kredit)

• Oktató: Dr. Kugler Nóra docens (kugler.nora@btk.elte.hu)

• K, 12:00-13:30. 1088 Múzeum krt. 4. A/336

A tantárgy célja a leendő fordítók magyar nyelvi tudatosságának növelése. Áttekintjük a fordításokban leggyakrabban felmerülő problémákat. Elkülönítjük a fordításokban felmerülő magyar nyelvhelyességi problémákat azoktól a problémáktól, amelyek az indoeurópai és a magyar nyelv rendszerbeli különbségeiből fakadnak. Megvizsgáljuk, melyek azok a rendszerbeli és nyelvhasználati különbségek, amelyek hatással vannak a fordításra.

• BMA-FTOD-104

• Oktató: dr. Robin Edina

• F épület, Kerényi terem

• csütörtök 13:00-13:45
  
  
   

A kurzus a magyarság eredetével és történetével foglalkozik 997-ig, azaz közvetlenül a Szent István-i keresztény államalapítás előtti időszakig. Az írott forrásokból levonható következtetések ismertetése mellett a régészet, a nyelvészet és a néprajz vonatkozó eredményeit is ismerteti az előadó a kurzuson.

• Oktató: Thoroczkay Gábor

• Csütörtök 12:00-14:00, Főépület, II. em. 252.

• OT-TÖR22-201, BBN-TÖR-201

• Oktató: Gyóni Gábor
• BMA-RUSD 206
• Tematika

A globalizáció, a berobbanó gazdasági fejlődés és az ezzel járó modernizáció rohamosan változtatja meg Indiát. Ennek következménye az ország társadalmi mozaikjának folyamatos változása. A kurzus célja a modern India állandóan változó társadalmának bemutatása, az alapvető társadalmi struktúrák ismertetése és a legfontosabb társadalmi kérdések felvázolása. 

A félév során arra keressük a választ, hogyan értelmezhető India sokszínű és összetett társadalma, illetve hogy az indiai ember milyen kapcsolatban áll ezzel a dinamikus és változó társadalommal. A kasztrendszer, a hagyományos indiai falu, a vallási csoportok kapcsolata és a férfi-női kapcsolatok évszázados hagyományaira visszanyúló szokásain túl a társadalom új, modern jelenségei is bemutatásra kerülnek, például az indiai identitás változása a globalizáció korában, a harmadik nem kérdése és a különféle egyenlőségi mozgalmak, a városi középosztály dinamikus növekedése vagy a regionális és nemzeti politika kaotikus világa.

• Oktató: Füstös Bence

• BBN-IND-361:01

• Kedd 13:30–15:00

• Ifjúsági ép., I. em. 101
   

Az előadás a klasszikus indiai szanszkrit és prákrit nyelvű szépirodalommal foglalkozik. Néhány érintett téma és szerző: a Ṛgveda himnuszai; a két nagyeposz: Mahābhārata és Rāmāyaṇa; Aśvaghoṣa és a buddhista irodalom; prákrit líra: Sattasaī; Kālidāsa; dráma (Śūdraka, Caturbhāṇī, Viśākhadatta, Bhavabhūti); műeposz (Bhāravi, Māgha), próza (Subandhu, Bāṇa, Daṇḍin), elbeszélések (Dāmodaragupta, Śukasaptati), antológiák, Jayadeva. A tárgyalt művek többsége magyarul nem, csak angol fordításban olvasható, ezért angol nyelvtudás szükséges.

• Oktató: Dezső Csaba

• BBN-IND23-341:03

• Óra címe a Neptunban: Indiai irodalmak: Óind irodalomtörténet

• Szerda 16:00–17:30 

• helyszín később

Az előadás és a hozzá kapcsolódó egyéni munka célja az, hogy a történelem szakos hallgatók áttekintést nyerjenek az ókori görög történelemről a bronzkortól a Kr. e. 5. század végéig. Az írásos források áttekintése mellett hangsúlyosan szerepelnek a tárgyi és régészeti emlékek is.

• Oktató: Németh György

• BBN-TÖR-203a

• Hétfőnként 8:00-9:30

• Főépület (Múzeum körút 6-8.) 2. emelet 252. terem

A hangtan a nyelv "jelentés nélküli" szintje, mégis az egyik legjelentékenyebb szint. Aki jó kiejtéssel beszél egy idegen nyelvet, kis szókinccsel is magas nyelvtudást sugall, ellenben az ellenkezőjét sugallja rossz kiejtéssel, bármekkora is a szókincse. A hangtan rengeteget árul el a nyelvek belső szerkezetéről, ezen az órán az olasz fonetika elméletével és gyakorlatával is megismerkedünk.

• BBN-OLA-201/b-kezdőminor

• Oktató: Huszthy Bálint

A kurzus a XVIII. és XIX. századi itáliai kultúrában és irodalomban való tájékozódáshoz nyújt segítséget. Nagy hangsúly kerül – többek között – a XVIII. századi velencei színházra, Carlo Goldoni darabjaira és színházi reformjára. 

• BBN-OLA11-301/b-kezdőminor

• Oktató: Török Tamara

Itália középkori és kora újkori története. Az itáliai államok jellegzetességeinek bemutatásán túl a tantárgy kiemelt figyelmet fordít a kultúra történetére, azon belül is különösen a középkori városi civilizációra, a vallásos mozgalmakra, a reneszánsz udvari kultúrára, valamint az elitkultúra és a népi kultúra kapcsolatára.

• BBN-OLA17-130/b-kezdőminor

• Oktató: Falvay Dávid

Történeted a kezdetektől máig. Ismerd meg a múltad, hogy megértsd a jelened! Rendhagyó önismereti utazás a tanszéki könyvtár csendjében, ahol most a legfontosabb könyv te magad vagy.

A kurzus célja, hogy elméleti alapokat és gyakorlati önismereti eszközöket adjon a mindennapokhoz. A félév során végig követjük a személyes életút állomásait a korai gyökerektől a gyermekkori és kamaszkori kríziseken át egészen a jelenlegi élethelyzetünkig. A találkozókon a rövid elméleti bevezetőt mindig irányított egyéni reflexió és saját élményű kiscsoportos munka követi vizuális, narratív és rendszerszemléletű eszközök segítségével. 

Biztonságos keretek: A személyes megosztás minden esetben önkéntes; a kurzus középpontjában a tiszteletteljes, támogató és figyelmes csoportos jelenlét áll. Minden héten a saját „Én-könyvünk” egy-egy újabb fejezetét írjuk és értelmezzük újra.

• Oktató: Völgyi Viktória

• Kurzuskód: BBV-173

• Időpont: kedd 15.31-17.00

• Helyszín: ELTE BTK Spanyol Tanszék könyvtár, C épület, I. em., 251.

1. hét: Bevezetés – Mi az az önismeret?
2. hét: A kezdetek – A hozott csomag
3. hét: Korai kötődés és a gyökerek (0–3 év)
4. hét: Az önállósodás lépcsőfokai (3–6 év)
5. hét: Teljesítmény és közösség (6–10 év)
6. hét: A viharos átmenet (10–14 év)
7. hét: Ki vagyok én? (14–18 év)
8. hét: Kapunyitás és autonómia (18 éves kortól napjainkig)
9. hét: Családi minták hálójában
10. hét: Kríziseink, mint tanítómesterek
11. hét: Erőforrásaink a jelenben
12. hét: Az „Én-könyv” lezárása

A kurzus célja, hogy a 19. és 20. századi vallástörténet jellemző problémáit, megközelítéseit, klasszikus szerzőit és kutatási irányzatait bemutassa az elsődleges és másodlagos források elemzése, valamint azok történelmi és elméleti kontextusba helyezése révén. A kurzus néhány alapfogalom és az azokhoz szorosan kapcsolódó forrásterületek köré épül.

• Oktató: Vér Ádám

• OKE11-121.3, előadás

• Szerda 18.00-19.30

• Gólyavár, Mária Terézia terem
   

Tanmenet:

• szeptember 9. ‒ bevezetés ‒ antik vallás

• szeptember 16. ‒ késő antikvitás keresztény ‒ pogány polémiái; Johann Jakob Bachofen

• szeptember 23. ‒ Fustel de Coulanges, Rudolf Otto, Walter F. Otto,

• szeptember 30. ‒ Kerényi Károly, C. G. Jung

• október 7. ‒ Edward Burnett Tylor, James George Frazer, Robertson Smith

• október 14. ‒ A babilóni „Szent nász” rituálé és modern interpretációi

• október 21. ‒ Émile Durkheim, Arnold van Gennep

• november 4. ‒ Max Weber

• november 11. ‒ Marcel Mauss, Lucien Lévy-Bruhl

• november 25. ‒ Claude Lévi-Strauss

• december 2. ‒ Georges Dumézil, Mircea Eliade, Gerard Van der Leuw, Angelo Brelich

• december 9. ‒ Victor Turner, Mary Douglas

Szakirodalom

Az előadás célja: A pszicholingvisztika kialakulásának, előzményeinek, kutatási területeinek és módszertanának bemutatása.

Az előadás tartalma: A pszicholingvisztika azokat a mentális folyamatokat vizsgálja, amelyek a nyelv használata (produkciója, feldolgozása, elsajátítása) közben az emberben végbemennek. Részletesen tárgyalt területek: az agy, felépítése, agyműködési elméletek. A beszédprodukció folyamata: modellek, vizsgálati lehetőségek. A beszédészlelés és a beszédmegértés folyamata: hipotézisek, modellek, az egyes szintek működése, kísérleti megközelítés, a percepciós bázis. A mentális lexikon felépítése, a lexikális hozzáférés. Az anyanyelv-elsajátítás elméleti kérdései, szakaszai, általános és magyar nyelvi sajátosságok. Nyelvi zavarok. Az olvasás folyamata.

• Kód: OT-MAGY-181, BBN-MNY11-291 (előadás, 3 kredit)

• Oktató: Dr. Bóna Judit egyetemi tanár (bona.judit@btk.elte.hu)

• K, 8:30-10:00. 1088 Múzeum krt. 4. A/428

• Oktató: Gyóni Gábor
• BMA-RUSD 103
• Tematika

Az előadás célja: A szövegek nyelvi szerveződésének és működésének bemutatása a megértett beszédhelyzetben dinamikusan alakuló jelentésképzés szempontjából, amelynek keretében a stílus a szövegek létrehozásának és megértésének integráns részeként nyer értelmezést.

Az előadás tartalma: A szöveg fogalomértelmezésének kérdései. A szöveg a nyelvi interakcióban: adaptáció, figyelemirányítás, kontextualizáció. A protoszövegek és a szövegtípusok, műfajok. A szövegértelem makroszintje: szövegvilág és nézőpont. A szövegértelem mikroszintje: lehorgonyzás, deixis és koreferencia. A szövegértelem mezoszintje: fogalmi séma és topikfolytonosság. A stílus fogalomértelmezésének kérdései. A stílus a nyelvi interakcióban: stílustulajdonítás, stílusminta, stílusérték, stílushatás. A stílus szociokulturális tényezői és tipikus együttállásaik. A nyelvi konstrukciók stilisztikai potenciálja, az alakzatok és a trópusok.

• Kód: OT-MAGY-171, BBN-MAM11-284 (előadás, 3 kredit)

• Oktató: Dr. Tátrai Szilárd egyetemi tanár (tatrai.szilard@btk.elte.hu)

• H, 8:00-9:30. 1088 Múzeum krt. 4. A/047

A kurzus célja, hogy a hallgatók tapasztalatot szerezzenek a tudományos szövegek feldolgozásában, behatóan tanulmányozzák a szakirodalmak felépítését és nyelvezetét, valamint gyakorlati tudásra tegyenek szert irodalmi és irodalomelméleti szövegek feldolgozásához.

A kurzus segítséget nyújt tudományos szövegek írásához elengedhetetlen források összegyűjtéséhez és vizsgálatához, ugyanakkor az olvasás révén a hallgatók íráskészségét is fejleszti.

• Tárgykód: BBV-036.253

• Oktató: Novotny Gergely Richárd

• Időpont: Csütörtök:13:30-15:00

• Helyszín: Rákóczi út 5. I. em. 124.
   

Mesterszakosoknak és tanárszakosoknak ajánljuk ezt a nyelvtörténeti, történeti-összehasonlító nyelvészeti előadást. Érdekel, honnan származik a magyar nyelv? Hogyan lehet visszakövetni a magyar és a vele rokon nyelvek végső ősét, mik az aktuális nézetek az uralisztikában? Hogyan rekonstruáljuk az uráli alapnyelvet, milyen hangmegfeleléseket látunk az uráli nyelvek között? A kurzus során a hangtan mellett betekintünk az etimológiák világába is: milyen alapszókinccsel számolhatunk az uráli, majd az ugor korban? Hogyan érdemes etimológiát írni, és kiderülhet-e még újabb szavak uráli származása? Jegyszerzés: egy előre egyeztetett témából tartott vizsgaprezentáció.

• Kód: BMA-FUGD23-501 (előadás, 5 kredit) 

• Oktató: Antal M. Gergely (antal.gergely@btk.elte.hu) 

• K, 9:30-12:30. (Az időpont igény szerint módosítható!) 

• 1088 Múzeum krt. 4. I/015