Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2026-ban egész éves rendezvénysorozattal ünnepli Nobel-díjas alumnusát, Krasznahorkai Lászlót. A programok a film, a filozófia, a vallástörténet, a zenetudomány és az irodalomtudomány felől közelítenek az életműhöz. Ősszel nemzetközi konferencia, fordítói workshop, valamint nagyszabású Krasznahorkai-ünnep is várja az érdeklődőket. A rendezvénysorozat hátteréről, a szeptemberi ünnepi programokról és Krasznahorkai jelentőségéről Gintli Tibort kérdeztük.

2026-ban az ELTE egész évben programokkal ünnepli Nobel-díjas alumnusát. Milyen szakmai koncepció mentén állt össze a Krasznahorkai-év?

Az alapgondolat az volt, hogy ne azt sugalljuk: Krasznahorkai kizárólag az irodalmárok alumnusa. Bár magyar és népművelés szakon szerzett diplomát, az egész Kar büszkesége. Ezért olyan előadássorozatot indítottunk, amelyben kifejezetten nem irodalmárok beszélnek a műveiről. A film természetes kapcsolódási pont Tarr Béla életműve miatt, ezért kezdtünk februárban Kovács András Bálint nagy sikerű előadásával, de voltak és lesznek filozófiai, zenetörténeti, vallástörténeti és klasszika-filológiai előadások is. Emellett fontosnak tartottuk az erős tudományos profilt. Ennek kiemelt eseménye lesz a november 10. és 12. között megrendezésre kerülő nemzetközi Krasznahorkai-konferencia, amelyre tíz országból érkeznek kutatók, és 28 előadás szerepel a programban. Októberben pedig négy műfordító részvételével nyitott workshopot szervezünk a Krasznahorkai-szövegek fordításának kihívásairól.

Milyen visszajelzéseket kaptak az eddigi rendezvényekről?

A legfontosabb visszajelzés maga a részvétel. A nyitóelőadás a vártnál is nagyobb érdeklődést váltott ki, és az ezt követő alkalmakon is rendre megtelt a Kari Tanácsterem. Úgy látom, valódi igény mutatkozik arra, hogy az életművet különböző nézőpontokból közelítsük meg.

Kovács András Bálint teltházas előadása

A szeptember 17-i ünnepi program a rendezvénysorozat egyik csúcspontja lesz. Mi várható ezen a napon?

A program egybeesik a felújított campus közösségi tereinek bemutatásával, ami önmagában is jelentős esemény a Kar életében. Kortárs írók olvasnak fel Krasznahorkai-idézeteket, és Darázs Lénárd rektor úr is csatlakozik a felolvasáshoz, valamint az ezt követő beszélgetéshez. A Központi Olvasóteremben felavatjuk a Krasznahorkai Olvasóteret, ezt követően pedig egy pódiumbeszélgetésre kerül sor Krasznahorkai Lászlóval a Gólyavárban. Este egy látványos vizuális program zárja a napot. Olyan ünnepet szeretnénk, amely egyszerre közösségi és kulturális esemény.

Ön moderálja majd a beszélgetést Krasznahorkai Lászlóval. Milyen kérdések foglalkoztatják a legjobban?

A kérdéssort még nem állítottam össze, de egyébként is úgy gondolom, hogy egy jó beszélgetés nem működhet teljesen előre megírt dramaturgia szerint. Természetesen szó esik majd a Nobel-díjról és az ELTE-s évekről is, de érdekel például a romantikus hagyomány megidézése az életműben. A legjobb kérdések azonban gyakran magukból a válaszokból születnek.

Gintli Tibor a Krasznahorkai-év egyik programján

Kinek szól elsősorban a szeptemberi rendezvény?

Kettős a célközönség. Az új campus elsősorban az egyetemi közösség számára jelent fontos változást, ugyanakkor a Krasznahorkai-programok eddig is sok külsős érdeklődőt vonzottak. Remélem, ez most is így lesz.

Az ELTE BTK már a Nobel-díjat megelőzően is kiemelt figyelmet fordított Krasznahorkai László életművére, számos rendezvényünk foglalkozott a munkásságával.

A kapcsolat valóban hosszú időre nyúlik vissza. Az első Krasznahorkai-monográfiát kollégánk, Zsadányi Edit írta, és az író a 2010-es években három alkalommal is vendége volt az Egyetemnek, 2024-ben, tehát még a Nobel-díj elnyerése előtt, az ELTE és a Bécsi Egyetem közös nemzetközi konferenciát rendezett munkásságáról. Az erről készült tanulmánykötet hamarosan megjelenik a De Gruyter kiadónál. Tudomásom szerint ez lesz az első teljes egészében Krasznahorkai életművének szentelt, idegen nyelvű tudományos kötet.

  Szilák Flóra, Zsadányi Edit, Radnóti Sándor, Schein Gábor és Gintli Tibor beszélgetnek a Krasznahorkai-év nyitórendezvényén 

Szeptember 18-án Krasznahorkai László átveszi az ELTE díszdoktori címét. Mit jelent ez az Egyetem számára?

Kölcsönösen fontos elismerésről van szó. Úgy érzékelem, hogy Krasznahorkai László számára is nagy jelentősége van ennek a kitüntetésnek. Az ELTE számára pedig óriási megtiszteltetés és büszkeség, hogy Nobel-díjas alumnust tudhat magáénak. Ennek a ténynek nem csupán szimbolikus jelentőség tulajdonítható, mivel az Egyetem nemzetközi láthatóságát és szakmai tekintélyét is erősíti.

Irodalmárként miben látja Krasznahorkai életművének legnagyobb jelentőségét?

Elsősorban a nyelvi teljesítményében. Olyan összetett, rendkívül kidolgozott prózanyelvet alkalmaz, amelynek kifinomultsága közel áll a költészethez. Az életmű egyik alapélménye a romlás és a lepusztultság tapasztalata, amellyel szemben a szépség keresése jelenik meg ellenpontként. A Nobel-díj szempontjából szerintem nemcsak az esztétikai teljesítmény volt fontos, hanem az is, hogy ezeknek a műveknek erős etikai vetületük van, miközben soha nem válnak didaktikussá.

Van olyan műve, amely különösen közel áll Önhöz?

Nehéz egyetlen kedvencet kiválasztani. A Sátántangó és Az ellenállás melankóliája kiemelkedő regények, de nagyon kedves számomra a Háború és háború, a Seiobo járt odalent és az Aprómunka egy palotáért is. Utóbbi arra is felhívja a figyelmet, hogy Krasznahorkai műveivel kapcsolatban gyakran túlhangsúlyozzák az apokaliptikus vonásokat, miközben az életmű komikus és szatirikus aspektusai legalább ennyire figyelemre méltók.