A Krasznahorkai-év utolsó estjén Stamler Ábel, Horváth Balázs és Masir Bence vallástudományi kutatók tartanak előadást.
Mi az a szent, és hol lakozik? Mivel idézhető elő, mi az, ami messze űzi, és hogyan lehetséges, ha egyáltalán lehetséges, a 21. század különböző vallásaiban és kultúráiban? A programsorozat utolsó alkalmán Stamler Ábel, a Magyar Szemle és az Országút folyóiratok főszerkesztője, Horváth Balázs liturgiakutató, a Pray-kódex legújabb kiadásának szerkesztője és Masir Bence Alexander, az MTA–ELTE Lendület Liturgiatörténeti Kutatócsoport segédmunkatársa ajánl új vallástudományi és liturgiatörténeti szempontokat Krasznahorkai László munkásságának értelmezéséhez
VALLÁSOS MŰVÉSZET, VAGY MŰVÉSZETVALLÁS?
Stamler Ábel előadása
Krasznahorkai László Seiobo járt odalent című novellafüzérének egyik fő kérdése a művészeti alkotások szakrális jellegének tulajdonképpeni oka. Vajon a művész ihlete, a transzcendensre mutató tartalom, netán a mesterségbeli tudás szavatolja a szakralitást? Hogyan függenek össze ezek? Mi Krasznahorkai álláspontja, s mi az általa példaként állított hagyományok tanítása, ha megfogalmazható ilyen? Ezekre a kérdésekre keresem a választ előadásomban.
„REJTVE LÉNYEGÉBEN, KIFEJEZVE LÁTSZAT SZERINT”
Művészet, hagyomány és transzcendencia Krasznahorkai László Seiobo járt odalent című regényében
Horváth Balázs előadása
Krasznahorkai László Seiobo járt odalent című művének egyik fő kérdése a szakrális művészet mibenléte. Vajon a mesterségbeli tudás, az archaikus művészetfelfogás, vagy a szenttel való kapcsolat szavatolja az alkotás transzcendens jellegét? Miként kapcsolódik össze a művészetben a premodern ars és techné felfogása a művész személyes átélésével? Az előadás e kérdésekre keresi a választ a regényben ábrázolt szertartásos alkotófolyamatok – többek között az ortodox ikonfestészet, egy japán Noh-maszk faragása, egy buddhista szentélyépítés, a reneszánsz festészet vagy éppen kortárs példák – bemutatásával.
TEMPLOM, VISSZAFELÉ: PSZEUDOKOMMENTÁR EGY KRASZNAHORKAI-LITURGIÁHOZ
Masir Bence Alexander előadása
A Járás egy áldás nélküli térben Krasznahorkai-szöveg egy templom megszentelésének visszavonásáról szóló liturgiaparódia - vagy több annál? Megtudhatunk-e valamit Istenről, az Egyházról és a hívő lélekről úgy, hogy nem a forráspont felé haladunk a szentség koncentrikus körein át, hanem annak hátat fordítva épp elhagyjuk azt? Az előadás a középkori skolasztika stílusában, annak módszereivel és fő irodalomi forrásain keresztül vizsgálja a szöveget, amely, bár ellentétes előjellel, visszafelé, áldás-elvételként kísérletezik a templomszentelés szertartásával, mégis olvasható ortodox teológiai traktátusként és prófétai kinyilatkoztatásként.
Az előadás ingyenes, de regisztrációköteles.
Dr. Stamler Ábel (1992, Kaposvár) vallástudós, a Magyar Szemle és az Országút folyóiratok főszerkesztője. Kutatási területe elsősorban a katolikus misztika- és spiritualitástörténet, a liturgiatörténet és ritualisztika, az összehasonlító vallás- és misztikakutatás, valamint a perennialista vallásbölcselet. Doktori disszertációjában a középkori szerzetesi (monasztikus) tradíciók rituális és mitikus struktúráinak elemzésével, valamint a misztikus tapasztalat mögött meghúzódó liturgikus alapok feltárásával foglalkozott. Az ezt követő években a 11. és 15. század közötti nyugati középkori gondolkodást vizsgálta, különös tekintettel az érzéki tapasztalás teológiai, ismeretelméleti és kozmológiai összefüggéseire, valamint a katolikus rítusok és az érzékszervi ingerek kapcsolatára. Az összehasonlító spiritualitástörténet keretében a világvallások (elsősorban a kereszténység és az iszlám) összehasonlító kutatása, valamint a szemlélődő életmód formáinak elemzése áll érdeklődésének középpontjában.
Dr. Horváth Balázs (1990, Zalaegerszeg) klasszika-filológus, liturgiatörténész. Az ELTE latin szakán végzett, doktori disszertációját a Pray-kódex liturgikus és filológiai problémáiból írta. Az MTA–ELTE Liturgiatörténeti Kutatócsoport közreműködője. Kutatási területe: összehasonlító liturgiatörténet, keresztény euchológia, középkori latin filológia.
Masir Bence Alexander (1996, Keszthely) nyelvész, irodalmár, középiskolai angoltanár, esszéista. Diplomáját a skóciai University of Glasgow egyetemen szerezte angol nyelv és irodalom szakon, tanári diplomáját az ELTE adta. Jelenleg az ELTE BTK Vallástudományi Doktori Program hallgatója és az MTA–ELTE Liturgiatörténeti Kutatócsoport titkára és tudományos segédmunkatársa. Kutatási területe az ó- és középangol filológia és irodalomtudomány, a vallásfilozófia, a liturgia- és elmefilozófia és a 20. századi angol irodalom, különösen Ezra Pound költészete.
A Krasznahorkai-év folyamán az ELTE tematikus előadásokon és szakmai konferenciákon értelmezi az író életművét. Az eseménysorozatra a Bölcsészettudományi Karon várják az érdeklődőket, a részletek itt olvashatóak. A programsorozat szakmai vezetője Gintli Tibor egyetemi tanár, az MTA doktora, az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet igazgatója.