Magyarországon ötven éve indult útjára a nyelvi közvetítők egyetemi szintű képzése az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Az évforduló alkalmából az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke (ELTE FTT) átfogó kérdőíves kutatás keretében vizsgálta meg végzett hallgatóinak karrierútját, fordítóipari státuszát és az oktatással kapcsolatos visszajelzéseiket a nyelvi iparban szerzett szakmai tapasztalataik tükrében.  A felmérésből készült publikáció Robin Edina, Gabányi Réka Rebeka és Tóth Boglárka Fanni tollából jelent meg.

Az online kérdőív az ELTE FTT alumni levelezőlistáján és közösségi média csatornáin került közzétételre, összesen 381 választ gyűjtve össze a felmérés során. A válaszadók között a tanszék minden korábbi és aktuális képzésének végzett hallgatói képviseltették magukat. 

A kutatás résztvevőinek többsége elégedett volt a képzés során megszerzett tudással, és sikeresen el is tudtak helyezkedni a nyelvi közvetítés területén – ugyanakkor a friss diplomások körében meglehetősen gyakorinak számít a korai pályaelhagyás. A válaszadók aggodalmukat fejezték ki a megélhetéssel és jövőbeli kilátásokkal kapcsolatban, különösen a technológia gyors fejlődése és a mesterséges intelligencián alapuló eszközök gyors terjedése miatt, ami az európai fordítói piac egyik meghatározó trendjévé vált. A felmérés eredményei rávilágítanak azokra a kihívásokra és nehézségekre, amelyekkel a végzett fordító és tolmács hallgatók szembesülnek, amikor belépnek a nyelvi közvetítői szakmába. A nyelvi ipar átalakulása és a mesterséges intelligencia térnyerése ellenére 

a végzettek túlnyomó többsége hivatásos fordítóként és tolmácsként kezdi meg karrierjét. 

Ugyanakkor jelentős a lemorzsolódás a friss diplomások és a kezdő nyelvi közvetítők körében, különösen azok között, akiknek nehézséget jelent a független, ugyanakkor bizonytalan szabadúszó, vállalkozói munkavégzés, vagy akik nem tudnak specializálódni egy adott területre, vagy nem kapnak elegendő támogatást karrierjük kezdetén.

A kutatás eredményei hozzájárulhatnak a fordító- és tolmácsképző programok fejlesztéséhez, megkönnyítve a végzett hallgatók sikeres beilleszkedését a fordítóiparba, és elősegítve a szakma hosszú távú fenntarthatóságát is. A gyakorlatiasabb, piacközpontú elemek – például specializációs lehetőségek, vállalkozási ismeretek és nemzetközi tapasztalatok – beépítésével a képzőintézmények jobban felkészíthetik a hallgatókat a szakma aktuális kihívásaira. Ezenkívül az alumni hálózatok, a posztgraduális továbbképzési lehetőségek és a szakmai szervezetekkel való együttműködés javíthatja a hallgatók rugalmasságát és alkalmazkodóképességét a gyorsan változó nyelvi iparágban, elősegítve a hosszú távú elköteleződést és munkavállalást a szakmában. A tanulmány emellett gyakorlati ajánlásokat is tartalmaz a végzett fordító és tolmács hallgatók foglalkoztathatóságának javítására és a szakma hosszú távú fenntarthatóságának támogatására Magyarországon és azon túl.

A kutatás adatai szabadon hozzáférhetők az Open Science elveinek megfelelően:
Robin, Edina; Gabányi, Réka Rebeka; Tóth, Boglárka Fanni; Nagy, Gabriella (2024). Fordító és tolmács hallgatók pályakövetése / Career path survey of translator and interpreter graduates (ELTE Eötvös Loránd University). figshare. Dataset. 

És olvasható itt.