A meghirdetett előadások elsődlegesen a hallgatók számára szervezett, az egyetemi képzés részét képező kurzusok. Külső érdeklődők ezeken az alkalmakon vendégként vehetnek részt.

A részvétel során kérjük az egyetemi oktatás kereteinek tiszteletben tartását, amelynek részeként az alábbi alapelvek irányadóak:

• Az oktatás elsődleges célcsoportja az egyetem hallgatói.

• Külső résztvevők az órákon megfigyelőként vehetnek részt, nem befolyásolva az oktatás menetét és a kurzus működését. 

• Külső résztvevők számára az egyetemi kurzusokhoz kapcsolódó szolgáltatások (pl. tananyagok, prezentációk, konzultációk, számonkérés) nem elérhetők.

Az előadásokhoz értesítési célú regisztráció tartozik. 

A regisztráció célja, hogy az érdeklődők e-mailben értesítést kapjanak, ha az óra

• elmarad,

• időpontja módosul,

• más teremben kerül megtartásra.

A regisztráció nem feltétele a részvételnek, és nem biztosít garantált helyet az előadáson. A részvétel a férőhelyek függvényében történik, a hallgatók elsőbbségének biztosítása mellett.

Az előadás célja az Ószövetség/Tanakh ókori keleti vallástörténeti kontextusának bemutatása.

• Előadó: Vér Ádám
• Péntekenként 12.00-13.30
• R épület, 1. em., 151. 

A tervezett tanmenet:

• Elméleti bevezetés (rítuselmélet), ritualizált tér (templom, áldozóhely, szakrális topográfia).
• Rítus cselekvői, közvetítő személyek (papság, király szerepe), tisztasági előírások.
• Áldozat mint kommunikációs forma. Az áldozat főbb funkciói: szövetség megerősítése, engesztelés, stb. Az áldozat formái.
• Állami/hivatalos és magán-/családi vallásosság („official cults” vs. „private/family religion”).
• Állami 1. Közösség és isteni közötti szövetség, annak megerősítése, kozmikus rend „fenntartása”. Kalendáriumi rítusok: akītu, szent nász, purulli.
• Állami 2. Engesztelő és bajelhárító rítusok („bűnbak rítusok”), megtisztító rítusok. (Forrás: Lev 16.)
• Állami 3. Háborús rítusok. Triumphus.
• Állami 4. Divinatio, jóseljárások az ókori Keleten: hepatoscopia, haruspicium, augurium, astrologia, álomfejtés.
• Állami 5. Próféták és prófécia az ókori Keleten (mári archívum és újasszír források alapján).
• Magán 1. Gyógyító eljárások és mágia.
• Magán 2. Halotti kultusz (temetkezés és ősök kultusza).

Szakirodalom

Mi történt Európával a Római Birodalom bukása után, és hogyan jutott el a százéves háború koráig? Klaniczay Gábor, Novák Veronika, Nagy Balázs és Vadas András előadásai átfogó képet nyújtanak a középkori Európa átalakulásáról. 

A politikatörténeti folyamatok mellett szó esik a városok születéséről és működéséről, az egyházi intézmények és szerzetesrendek társadalomformáló szerepéről, valamint a középkori társadalom és népesedés dinamikájáról. Az előadások célja, hogy a középkort nem csupán események összességeként, hanem élő, sokszínű és összetett világként mutassák be.

• Előadók: Klaniczay Gábor, Novák Veronika, Nagy Balázs, Vadas András

• Hétfőnként 12:00-13:30

• Főépület (Múzeum körút 6-8.), II. em. 252. (I. Tóth Zoltán terem)

Az előadás célja a magyar nyelv történetével kapcsolatos tényszerű nyelvi, művelődéstörténeti és módszertani ismeretek átadásán kívül a szemléletformálás: a múlt és jelen, a nyelvi szintek egymás közötti, illetve a nyelv és társadalom közötti (történeti) összefüggéseknek a meglátását és értelmezését segítő szemléletmód kialakítása.

Az előadás tartalma: a nyelvi változás természete; a történelmi, társadalmi, kulturális hatások érvényesülése a nyelvi rendszer és a nyelvhasználat alakulásában. A főbb témakörök: a nyelvtörténet forrásai, a magyar nyelvtörténet korszakolása, a művelődés és a nyelv viszonya (a szókészlettörténetben, az írásbeliség történetében és a jelentéstörténetben), a nyelvi rendszer belső működése (néhány példával bemutatva), a diakrón nyelvészet kapcsolata más nyelvészeti tudományterületekkel.

• Előadó: Dr. N. Fodor János
• Szerdánként 12:00-13:30
• A épület, fszt 47. (Gombocz Zoltán terem)

• Előadó: Lojkó Miklós
• Csütörtökönként 16.00-17.30
• Főépület (MUK 6-8.), 2. em., 252. (I. Tóth Zoltán terem)

Mi köze van a klímaváltozásnak a Kisvakondhoz? Hogyan mesél az animációs film a természethez fűződő viszonyunkról? Miért fontos a kultúra, ha ökológiai problémákról van szó? Az Animáció és ökokritika filmklub ezekre a kérdésekre keresi a választ. 

A kurzus során közösen nézünk animációs filmeket a Vad robottól, a Műanyag égboltig és az ökokritikai (animációs)filmes ágának fontosabb elméleti kereteivel, fogalmi eszköztárával megismerkedve vizsgáljuk meg ember és természet viszonyának elbeszéléseit kiemelt figyelmet fordítva ennek a filmes kategóriának a formai és esztétikai jegyeire. 

• Előadó: Vécsey Virág

• Időpont: Kéthetente hétfőnként 12:30-16:00 (09.14, 09.28, 10.12, 11.09, 11.23, 12.07)

• Helyszín: D épület, alagsor –114

Az előadás célja a magyar nyelv- és nyelvjárástörténettel kapcsolatos legfontosabb ismeretek átadása, a nyelv- és művelődéstörténeti ismeretek bővítése. A kurzus segíteni kívánja a történetiségben való időbeli és térbeli tájékozódás fejlesztését. A nyelvi változás általános kérdéseinek és a diakrón nyelvészeti kutatások forráscsoportjainak a megismertetése mellett a magyar nyelvtörténet korszakainak a bemutatása történik meg a nyelvben tükröződő művelődéstörténeti vonatkozások kiemelésével.

• Előadó: Dr. N. Fodor János

• Keddenként 14:00-15:30

• A épület 336.

Az előadás tartalma:

1. A nyelvtörténet tárgya, részterületei, érintkező tudományai. A nyelvi változás általános törvényszerűségei. 

2. A magyar nyelvtörténet korszakainak főbb jellemzői. 

3. A nyelvtörténet-kutatás forrásai. 

4.  A magyar nyelv eredete és az ősmagyar kori műveltség a szavak tükrében. 

5. A magyar nép elhelyezkedése a Kárpát-medencében. A kultúraváltás tükröződése a nyelvben. 

6. Nyelv és nyelvjárás. A magyar nyelvjárások jellemzése. 

7. Nyelvföldrajz és népiségtörténet. A székelyek és a csángók településtörténete a nyelvföldrajz szemszögéből. 

8. A középmagyar kor történelmi, kulturális és nyelvi eseményei. 

9. Az irodalmi nyelvi norma kialakulása. 

10. A felvilágosodás és a reformkor nyelvi mozgalmai, különös tekintettel a nyelvújításra és a magyar nyelv státusára. 

11. Az újabb magyar kor divergens és konvergens nyelvi változásai.

A kurzus célja a minket körülvevő XXI. századi világ meghatározó vallásainak áttekintése. 

A tematika egyszerre igyekszik érvényesíteni a földrajzi, a történeti és a tipológiai szempontot. Földrajzi értelemben a jelenkori Európától távolodva veszi sorra a főbb „őshonos”, azaz a helyi kultúrát régóta alakító vallásokat: az európai kereszténység és zsidóság különböző irányzatait, illetve ezek amerikai megfelelőit. Utánuk kerülnek sorra az iszlám változatai és iskolái, a Közel-Kelet és Észak-Afrika mellett hangsúlyozva a muszlim tömegek jelentőségét a szubszaharai területeken és Kelet-Ázsiában. Ezt követi a buddhizmus mint Belső-Ázsia, Kína, Japán és Délkelet-Ázsia uralkodó vallása, majd a hinduizmus gyűjtőnéven összefoglalt gazdag indiai jelenségcsoport. Kitérünk azokra a buddhizmussal együttélő hagyományos rendszerekre és gyakorlatokra is, amelyeket konfucianizmusként, taoizmusként és sintoizmusként tart számon a nagyközönség. Végül az úgynevezett primitív vagy természeti vallások felé fordulunk: az emberiség „maradékának” általában animizmusként leírt felfogását értelmezzük, megkülönböztetve azt a totemizmus különféle formáitól, kitérve a sámánisztikus gyakorlatokra és végül a modern, tudományosnak tartott világnézet vallási aspektusára.

Történeti és tipológiai szempontból arra törekszünk, hogy a kurzus túllépjen a szokásos „hitrendszerek bemutatása” képleten. 

A tárgyalt vallások összetett történelmi folyamatok nyomait viselik magukon, és bizonyos mértékű folytonosság mellett is más és más elemeik kerülnek előtérbe tájanként és koronként. Az őket valló vagy gyakorló emberek és közösségek nemcsak az élet nagy kérdéseire adható válaszokat és életvezetési stratégiákat keresnek bennük, hanem identitásukat is megélik és kifejezik rajtuk keresztül, öntudatlanul értékeket, magatartásformákat, világlátást, életérzést és ízlést sajátítanak el. Mindez sokszor csak áttételes összefüggésben áll az adott vallás tanaival. Nem is minden vallásnak vannak a szó szigorú értelemben vett tanai. Az „öt világvallás” képzete éppen azért félrevezető, mert túlhangsúlyozza az európai keresztény örökséggel analóg vallásokat vagy a „tengelykori”, „transzcendentalista” vallások vele analóg elemeit, miközben háttérben hagyja az emberiség és története nagyobb részének eltérő hozzáállását. Emiatt marad szinte megközelíthetetlen a modern, szekuláris társadalom „posztaxiális” vallásossága is. 

• Előadó: Földváry Miklós

• Hétfőnként 16:00-17:30

• D épület, Eötvös terem

Az előadás vezérfonalát a Múzsák, a költészet istennői adják, akik Homérosz eposzaitól kezdve újra és újra felbukkannak a görög és római irodalomban. Megszólítják és megidézik, átértelmezik, olykor elutasítják vagy éppen elrejtik őket – történetük így magának az antik költészetnek a történetével fonódik össze. 

Ezt a szálat követve az előadás áttekinti a görög és római irodalom legfontosabb korszakait, szerzőit és műveit Homérosztól a késő antikvitásig. Eközben az is kirajzolódik, hogyan alakulnak át a műfajok és a költői szerepek, milyen párbeszédet folytatnak egymással korszakok és irodalmi kultúrák, és hogyan gondolkodnak az antik szövegek saját hagyományukról és magáról az irodalomról.

• Előadó: Tamás Ábel

• Hétfőnként 16.00-17.30 (első óra: szeptember 14.)

• A épület, Gombocz Zoltán terem

A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék a skandináv irodalomtörténet főbb állomásait, témáit és folyamatait. A félév során a következő korszakokat tekintjük át: középkor (sagák, Verses és Próza Edda), a felvilágosodás irodalma (folyóiratok, irodalmi intézmények, nyelvművelők), romantika és romanticizmus, realizmus, modern áttörés, szimbolizmus, századforduló, klasszikus modern és modernizmus, és a félévet a posztmodernre és kortársra történő kitekintéssel zárjuk.

• Előadók: Isztrayné Teplán Ágnes, Csúr Gábor Attila

• Szerdánként 10:00–11:30

• R épület, 151.

Féléves óraterv:

1. Az óészaki irodalom és hatása a későbbi korszakokra.

2. Emanuel Swedenborg munkássága és világirodalmi hatása.

3. A felvilágosodás kora Skandináviában.

4. Kierkegaard.

5. A nemzeti és univerzálromantikák kora Skandináviában.

6. Friedrich Schlegel és a svéd romantika.

7. A skandináv modern áttörés és nemzetközi hatása.

8. A modern áttörés nagyjai Svédországban.

9. A skandináv századforduló.

10. A modernista epika irányvonalai Svédországban. A modernizmus világirodalmi perspektívából.

11. Modernség és modernizmus a dán és norvég prózában.

12. Kortárs irodalom Svédországban: életrajzok, önéletrajzok.

13. Idő, tér, majd újra idő.

Előadássorozat a kortárs izraeli kultúráról, sokszínű mozaikot kínálva mind a témák, mind a hetente változó előadók tekintetében. Ízelítő a témákból: jellegzetes izraeli tárgyak, nyelvek Bábele, szakácskönyvek, politikai kultúra, színházi élet, vallási turizmus, kulturális kisebbségek.

• Hétfőnként 18:00-19:30

• F épület, Kerényi terem

Az előadás során bemutatásra kerülnek a filmelemzés alapvető módszertani sajátosságai, a film elemző és esztétikai vizsgálatának alapelvei, a film médiumának sajátos esztétikai jellemzői. Gazdag filmes példaanyag segítségével megismerkedünk a film alapvető technikai jellegzetességeivel és a filmi közlés elemi egységeivel. A filmrészletek órán történő bemutatásának/elemzésének segítségével a félév célja olyan (film)esztétikai ítélőképesség megalapozása, melyre később biztonsággal építhetők bonyolultabb elemzési tevékenységek. 

• Előadó: Dr. Vincze Teréz
• Csütörtökönként 12.30–14.00
• Főépület (MUK 6-8.) fszt. 34. (Kovács Máté terem)

A félév témakörei:

1. A film médiumának jellemzői 
Miben különbözik a film kommunikációja más művészetekétől? Önálló művészet-e a film, vagy lefényképezett színház, adaptált irodalom, esetleg időtartammal rendelkező képzőművészet?

2. A film mint technikai művészet
A film technikai jellegéből adódó sajátosságok, avagy hogyan vették fel és mit is látunk valójában?
A „trükk” mint a film működésének alapja.

3. Fikció és valóság
Film és valóság kapcsolata. A film hasonlít a valóságra vagy a valóság hasonlít a filmre?
Hasonlóságról van-e szó egyáltalán?

4. A filmkép tulajdonságai: a keret 
A fotografikus mozgókép és másfajta képi alkotások viszonya. A keret szerepe a mozgókép esztétikájában.

5. A filmkép tulajdonságai: a téralkotás
Hogyan jön létre a háromdimenziós tér érzete a filmen? Milyen speciális szabályai vannak a filmbeli téralkotásnak?

6. A filmkép tulajdonságai: az idő
Hogyan ábrázolja a film az időt? Milyen bevett formái vannak az időtartam manipulálásának a filmben?

7. A filmkép tulajdonságai: a nézőpont
Kinek a szemével látunk a filmben? Mitől válik egy filmkép/látvány „szubjektívvé”? Hogyan ábrázolhatók mentális állapotok a filmben?

8. A film és a történetek: elbeszélés/narráció
Mi a történet? Léteznek-e történetek a valóságban? Hogyan működnek a történetek a filmekben? Hogyan működnek – működhetnek-e egyáltalán – az olyan filmek, melyekben nincs történet?

9. A műfaj és a stílus
Mit jelent a műfaj és a stílus fogalma a film esztétikájában? Milyen elemzési szempontokat érdemes felvetni egy film műfaji, illetve stilisztikai vizsgálatának kapcsán? Hogyan viszonyul egymáshoz e két megközelítési mód?

10. Tömegkultúra és film
Hogyan befolyásolja a film társadalomban elfoglalt helyét a tömegkultúrával való sajátos kapcsolata? Mi a „filmipar” és mi a „filmművészet”? Szétválasztható fogalmakról van-e szó?

11. A filmről való beszéd/írás műfajai
Miben különböznek a filmről való írás műfajai: a filmkritika, filmajánló, tanulmány, esszé? Milyen funkcionális és stilisztikai különbségek jellemzik e műfajokat?

A kurzus az európai filozófia történetét tekinti át az ógörögöktől a 19. század végéig, az egyes korszakok legnagyobb hatású alakjaira fókuszálva.

• Előadó: Kodaj Dániel
• Hétfőnként 16.00-17.30
• I épület, 2. em., 228. (Bence György terem)

Tematika:

• Szept 7. Preszókratikus filozófia
• Szept 14. Platón
• Szept 21. Arisztotelész
• Szept 28. Sztoicizmus és epikureanizmus
• Okt 5. Augustinus
• Okt 12. Descartes és Leibniz
• Okt 19. Zárthelyi vizsga – az alkalom nem látogatható
• ----- (őszi szünet)
• Nov 2. Berkeley
• Nov 9. Kant
• Nov 16. Hegel
• Nov 23. Marx
• Nov 30. A XX. századi filozófia irányzatai
• Dec 7. Zárthelyi vizsga – az alkalom nem látogatható

A kurzus célja, hogy a görög-római mitológia szöveges, valamint a képzőművészeti forrásainak feldolgozása révén betekintést nyújtson a mítoszok természetébe, valamint megismertesse a hallgatókat a mitikus elbeszélések legfontosabb sajátosságaival, változataival és értelmezési lehetőségeivel. A kurzus nem egy egységes mitológiai rendszer bemutatására törekszik, hanem arra helyezi a hangsúlyt, hogy miként jelennek meg, alakulnak át és nyernek új jelentést ugyanazok a történetek különböző szerzőknél, műfajokban, korszakokban és médiumokban.

A félév során három nagyobb témakör, a trójai mondakör, alvilági történetek és hősi küldetések állnak majd az előadások középpontjában. Az egyes történeteket elsősorban görög és római irodalmi források alapján vizsgáljuk, ugyanakkor az irodalmi szövegek mellett a kurzus képzőművészeti ábrázolásokat is bevon a vizsgálatba, így lehetőséget teremt a mítoszok szöveges és vizuális megjelenítésének összehasonlítására. A félév során alkalmanként modern irodalmi, képzőművészeti és filmes példák segítségével vizsgáljuk meg, hogyan élnek tovább, illetve hogyan értelmeződnek újra az antik mítoszok a modern és kortárs kultúrában, zárásként pedig az antik mítoszok továbbélése és kortárs újraértelmezése felől.

• Előadó: Beszkid Judit

• Szerdánként 14:00-15:30

• F épület, Kerényi-terem

A félév tervezett menete

Szeptember 9. az óra elmarad! – helyette tartott plenáris előadás:
Montserrat Camps Gaset (Universitat de Barcelona): Was Medea really a barbarian? A myth of identity and otherness among the ancient Greeks – 2026. szeptember 7. hétfő, 17 óra, Múzeum krt. 4/F alagsor 132 (Sauvageot-terem) – az előadás részletei

I. Trójai mondakör

Szeptember 16. Istenek az Iliasban: Zeus és Héra
Szeptember 23. A szerelmes Achilleus
Szeptember 30. Odysseus és a trójai faló
Október 7. Odysseus és a phaiákok
Október 14. Aeneas, a túlélő

II. Alvilági történetek

Október 21. Hadés és Persephoné
Október 28. Őszi szünet
November 4. Orpheus és Eurydice

III. Hősi küldetések

November 11. Héraklés munkái
November 18. Az argonauták és az aranygyapjú
November 25. Théseus és Ariadné
December 2. Daidalos és Ikaros

IV. Epilógus

December 9. Mítoszok a 21. században

India a világ legnépesebb országa, amely gyorsan fejlődő gazdasága révén egyre fontosabb szereplője a politikai és geopolitikai diskurzusoknak. A kurzus célja ennek a hatalmas, sokszínű és kulturálisan gazdag országnak a bemutatása. A félév során a hallgatók nem csak a kontinensnyi ország társadalmi és vallási életébe, de az indiai film, a képzőművészetek, a hagyományos táncok és az ételek segítségével annak kulturális életébe is betekintést nyerhetnek.

• Előadó: Füstös Bence

• Csütörtökönként 10:00–11:30

• R épület (Rákóczi út 5.) II. em. 253.

Az Orientalisztikai Intézet hagyományos őszi előadás-sorozatának középpontjában ezúttal a játék, a szórakozás, a sport és a szabadidő eltöltésének különféle formái állnak. Az intézet oktatói és doktoranduszai előadásaikban irodalomtörténeti, vallás- és kultúratudományi szempontból közelítik meg a témát.

• Csütörtökönként, 16.00-17.30

• I épület, Bence György terem

A félév programja:

• Szeptember 10. Ittzés Máté: „Kockajáték” az ókori Indiában

• Szeptember 17. Szombathy Zoltán: A szerencsejáték megítélése az iszlám hagyományban

• Szeptember 24. Brauer-Benke József: Báb- és árnyékszínházak az iszlám világban

• Október 1. Szántó Iván: Az utolsó vizsgakérdés: Próbatételek az iráni világban

• Október 8. Czentnár András: Sport és versenyzés a török népeknél

• Október 15. Csontos Eszter: Kávéházak, mesemondók és a szabadidő eltöltésének formái Iránban

• Október 22. Dallos Edina: Egy pajkos erdei szellem a csuvasoknál

• November 5. Füstös Bence: Játékból nemzet: A krikett szerepe az indiai identitás alakításában

• November 12. Wafi Omar: Ősi sportok Iránban: A birkózás és a Zūrkhāna története

• November 19. Száler Péter: Hobbiállatok az ókori Indiában

• November 26. Mike Bernadett: Fogásról fogásra: A birkózás motívuma a török folklórban és a Köroglu-hagyományban

• December 3. Dezső Csaba: Vízi játékok a szanszkrit irodalomban

• December 10. Sayfo Omar: Média és játék az arab világban

• Előadó: Dr. Birtalan Ágnes
• Hétfőnként 16.00-17.30
• F épület, Kerényi terem

A kurzus a magyarság eredetével és történetével foglalkozik 997-ig, azaz közvetlenül a Szent István-i keresztény államalapítás előtti időszakig. Az írott forrásokból levonható következtetések ismertetése mellett a régészet, a nyelvészet és a néprajz vonatkozó eredményeit is ismerteti az előadó a kurzuson.

• Előadó: Thoroczkay Gábor

• Csütörtökönként 12:00-14:00

• Főépület (Múzeum körút 6-8.) II. em. 252.

Az előadás az ókori görög történelmet vizsgálja a bronzkortól Kr. e. 5. század végéig. Az írásos források áttekintése mellett hangsúlyosan szerepelnek a tárgyi és régészeti emlékek is.

• Előadó: Németh György

• Hétfőnként 8:00-9:30

• Főépület (Múzeum körút 6-8.) 2. emelet 252. terem (I. Tóth Zoltán terem)

A kurzus célja, hogy a 19. és 20. századi vallástörténet jellemző problémáit, megközelítéseit, klasszikus szerzőit és kutatási irányzatait bemutassa az elsődleges és másodlagos források elemzése, valamint azok történelmi és elméleti kontextusba helyezése révén. A kurzus néhány alapfogalom és az azokhoz szorosan kapcsolódó forrásterületek köré épül.

• Előadó: Vér Ádám

• Szerdánként 18.00-19.30

• Gólyavár, Mária Terézia terem

Tanmenet:

• szeptember 9. ‒ bevezetés ‒ antik vallás

• szeptember 16. ‒ késő antikvitás keresztény ‒ pogány polémiái; Johann Jakob Bachofen

• szeptember 23. ‒ Fustel de Coulanges, Rudolf Otto, Walter F. Otto,

• szeptember 30. ‒ Kerényi Károly, C. G. Jung

• október 7. ‒ Edward Burnett Tylor, James George Frazer, Robertson Smith

• október 14. ‒ A babilóni „Szent nász” rituálé és modern interpretációi

• október 21. ‒ Émile Durkheim, Arnold van Gennep

• november 4. ‒ Max Weber

• november 11. ‒ Marcel Mauss, Lucien Lévy-Bruhl

• november 25. ‒ Claude Lévi-Strauss

• december 2. ‒ Georges Dumézil, Mircea Eliade, Gerard Van der Leuw, Angelo Brelich

• december 9. ‒ Victor Turner, Mary Douglas

Szakirodalom

• Előadó: Dr. Birtalan Ágnes
• Keddenként 17.00-18.30
• F épület, Kerényi terem

• Előadó: Kalla Gábor
• Keddenként 16:30-18:00
• B épület, 1. em., 117. (Alföldy Géza terem)

Miről szól a zsidó vallás? Miből áll a vallásos zsidó élete? Mi van egy zsinagógában? Hogyan zajlik egy zsidó esküvő? A zsidó vallás alapjait bemutató előadássorozat első féléve nyitva áll minden szakos és nem szakos érdeklődő előtt is.

• Előadó: Biró Tamás

• Hétfőnként 8:30–10:00

• F épület, Kerényi Károly terem