Nyáron egy évre az ELTE Tanárképző Központjának vezetésével bízták meg Klemmné Gonda Zsuzsát, az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének oktatóját. A megbízott főigazgatóval a tanárképzés növekvő népszerűségéről, a megújult képzési rendszerről, a januári Pedagógusképzési Nyílt Napról, valamint nyelvészeti kutatásairól beszélgettünk.

Nyáron kapott megbízást a Tanárképző Központ vezetésére. Mit jelent Önnek ez a feladat?

Ez a feladat számomra mindenekelőtt megtiszteltetés, bizalom és felelősség. Csapodi Csaba korábbi főigazgató mellett főigazgató-helyettesként az elmúlt években már aktívan részt vettem a Tanárképző Központ munkájában, így jól ismertem azokat az értékeket, eredményeket és kihívásokat, amelyekre megbízott főigazgatóként építeni szeretnék.

A legfontosabb feladatomnak azt tartom, hogy az ELTE tanárképzésének sokszereplős rendszerét hatékonyan támogassuk, és még erősebbé tegyük az együttműködést az egyetemi oktatók, a gyakorlóiskolák, a partnerintézmények és természetesen a hallgatók között. 

Fontos számomra, hogy megőrizzük az ELTE tanárképzésének magas szakmai színvonalát és hagyományait, ugyanakkor nyitottak legyünk a megújulásra. Ma már ebbe ugyanúgy beletartozik a gyakorlatorientált képzés erősítése és a módszertani innováció, mint a digitális kultúra és a mesterséges intelligencia oktatási lehetőségeinek tudatos használata.

Az ELTE Tanárképző Központ csapata az Educatio Szakkiállításon (2026)

Hogyan értékeli a legutóbbi felvételi eredményeket?

Nagyon biztatóak az adatok. Több éve folyamatosan nő a tanárképzésre jelentkezők és a felvett hallgatók száma. Az idei felvételi eljárásban több mint 1400 első helyes jelentkezés érkezett, és közel ezer hallgató kezdheti meg a tanulmányait tanárszakon.

Azt látjuk, hogy a fiatalok körében rendkívül nagy az érdeklődés a pedagóguspálya iránt, amit az októberi ELTEfeszten is megtapasztaltunk. 

Továbbra is az angol-, magyar- és történelemtanár-képzés a legnépszerűbb a szakok között, de nagy az érdeklődés a matematika, az informatika, a digitális kultúra, a biológia és a földrajz tanítása iránt is. 

Az ELTE különleges helyzetben van, hiszen nálunk negyven tanári szakon, mintegy 350 szakpár közül választhatnak a jelentkezők.

Megfigyelhetők-e új tendenciák a jelentkezésekben?

Külön öröm számunkra, hogy jelentősen nőtt az érdeklődés az újlatin nyelvek iránt. Francia, olasz és spanyol nyelvtanári szakokra csaknem kétszer annyi hallgatót vettünk fel, mint korábban. Az ELTE vonzerejét az is növeli, hogy több olyan képzést kínálunk, amely máshol nem, vagy csak korlátozottan érhető el. Ilyen például a portugál, a japán  vagy a kínai nyelv és kultúra tanára képzés.

Tanárképzési tájékoztató a BTK Nyílt Napján (2023)

Most fut ki a régi tanárképzési rendszer. Mik a tapasztalatok az új modellel kapcsolatban?

A 2022-ben megújult tanárképzési struktúrát egyértelműen előrelépésnek tartom. Az egyik legfontosabb változás, hogy az új tanterv szerint a hallgatók már a képzés második félévében gyakorlaton vesznek részt, és összesen négy különböző típusú gyakorlatot végeznek el az öt év alatt.

A pályaszocializációs gyakorlaton már a képzés elején lehetőségük nyílik arra, hogy tanári nézőpontból figyeljék meg az iskolai működést és a pedagógus munkáját. Ezt követik a fokozatosan egyre nagyobb önállóságot és felelősséget igénylő csoportos és egyéni szaktárgyi gyakorlatok, majd a képzés végén a féléves összefüggő tanítási gyakorlat. 

A gyakorlatoknak ez az egymásra épülő rendszere lehetővé teszi, hogy a hallgatók az egyetemen megszerzett szaktárgyi, pedagógiai és módszertani tudásukat folyamatosan valós iskolai helyzetekben próbálják ki, tapasztalataikra pedig a képzés során újra és újra reflektáljanak. 

Így tanári identitásuk nem egyik napról a másikra, hanem fokozatosan formálódik: egyre biztosabban tudják megítélni saját erősségeiket, fejlesztendő területeiket és azt is, milyen pedagógussá szeretnének válni. Mindez azt szolgálja, hogy a diploma megszerzése után már jelentős iskolai tapasztalattal, nagyobb szakmai magabiztossággal és tudatosabban kezdhessék meg tanári pályájukat.

ELTE BTK Nyílt Nap (2025)

2027 januárjában már harmadik alkalommal rendezi meg az ELTE a Pedagógusképzési Nyílt Napot. Miért tartják fontosnak ezt az eseményt?

Amikor elindítottuk a kezdeményezést, abból indultunk ki, hogy az ELTE-n korábban nem volt olyan egyetemi szintű pályaorientációs rendezvény, amely a pedagógusképzés teljes képzési portfólióját bemutatta volna. Az egyes karok természetesen saját nyílt napjaikon eddig is tájékoztatást adtak az általuk gondozott tanári szakokról, mi azonban fontosnak tartottuk, hogy ez a rendkívül gazdag és sokszínű képzési terület önállóan is láthatóvá váljon. Ezzel azt is szeretnénk megmutatni a pályaválasztás előtt álló fiataloknak, hogy az ELTE a pedagógusképzés területén is széles képzési palettával és jelentős szakmai hagyományokkal rendelkezik.

Ebben a tanévben a nyílt napot 2027. január 19-én tartjuk. A Trefort-kertben az érdeklődők egy helyen ismerhetik meg az ELTE pedagógusképzési kínálatának különböző képzési formáit: a tanító, az óvodapedagógus, a gyógypedagógus, a csecsemő- és kisgyermeknevelő, valamint a tanári szakot. 

A nyílt napon a szakmai és képzési tájékoztató előadások mellett bemutatóórákkal, interaktív foglalkozásokkal és személyes beszélgetési lehetőségekkel készülünk, hogy a diákok minél közvetlenebb benyomást szerezhessenek az egyes képzésekről.

Kerekasztal-beszélgetés a Pedagógusképzési Nyílt Napon (2026)

Lesznek újdonságok is?

Igen, idén külön figyelmet fordítunk a rövid ciklusú tanárképzés bemutatására, mert egyre többen érdeklődnek ez iránt a képzési forma iránt. A rövid ciklusú, vagy tanári MA képzés iránt érdeklődőknek olyan beszélgetéseket is szervezünk, ahol a látogatók közvetlenül találkozhatnak az oktatókkal, és személyesen tehetik fel kérdéseiket. Sokszor ezekből a beszélgetésekből derül ki igazán, milyen egy-egy szak módszertani szemlélete, tanári hivatásról alkotott képe, ami segít a jelentkezőknek a döntésben, hiszen ők sokszor pályát is módosítanak, amikor tanárszakra jelentkeznek.

Oktatóként és vezetőként is dolgozik az egyetemen. Hogyan fér meg egymás mellett ez a két szerep?

Számomra a kettő nem választható el egymástól, a két terület folyamatosan hat egymásra. Az oktatói munka során naponta találkozom a hallgatók tapasztalataival, kérdéseivel és ötleteivel, ezek pedig vezetőként is fontos visszajelzést jelentenek, és befolyásolják a döntéseket.

Talán azoknak a helyzeteknek örülök a legjobban, amikor egy hallgatói kezdeményezésből végül olyan program vagy fejlesztés születik, amely az egész tanárképzés számára  hasznos. Jó példa erre a Digitális Nagyköveti Program, amelynek kiindulópontját egy hallgatói kezdeményezés adta, majd fokozatosan olyan szakmai programmá fejlődött, amelyben hallgatók, oktatók és gyakorló pedagógusok együttműködésére építve segítjük a digitális pedagógiai kultúra fejlődését. 

Nyelvészként milyen kutatási területekkel foglalkozik jelenleg?

Alkalmazott nyelvészként elsősorban az érdekel, hogyan lehet hatékonyabban tanítani az anyanyelvet. Retorikát, kommunikációt és a magyar nyelv tanításának módszertanát oktatom, kutatásaimban pedig a digitális szövegek olvasásával és feldolgozásával foglalkozom. 

Emellett régóta foglalkozom a szótárhasználattal és az osztálytermi kommunikáció vizsgálatával. Egy korábbi kutatási projekt során olyan programot dolgoztunk ki kollégáimmal, amely az egyetemi hallgatók és oktatók szövegértési és szövegalkotási készségeit segíti.

Gonda Zsuzsa kapta az Anyanyelvápolók Szövetségének Díját 2022-ben

Mivel tölti a szabadidejét?

A szabadidőm legfontosabb szereplői a családtagjaim. Szeretünk együtt olvasni és filmezni, és kedves hagyományunk, hogy hangosan felolvasok  egy-egy köynyvet. Ezek az együtt töltött esték különösen fontosak számunkra. Ha pedig teljesen ki szeretnék kapcsolódni, szívesen főzök.

Mit üzenne azoknak a fiataloknak, akik a pedagóguspályán gondolkodnak?

Azt üzenném nekik, hogy a pedagóguspálya azok számára lehet igazán izgalmas hivatás, akik szeretnek emberekkel foglalkozni, kíváncsiak a világra, és fontosnak tartják, hogy mások fejlődéséhez is hozzájáruljanak. 

Egy pedagógus feladata nem az, hogy előadja a saját tudását. Egy jó pedagógus olyan tanulási folyamatokat teremt és támogat, amelyekben a diákok maguk dolgozzák fel az információkat, kapcsolatokat fedeznek fel közöttük, kérdéseket fogalmaznak meg, és fokozatosan sajátítják el azt a tudást, amelyre később önállóan is építeni tudnak. 

A mesterséges intelligencia korában ennek különösen nagy jelentősége van. Az információ megszerzése egyre kevésbé jelent kihívást, az értelmezése, ellenőrzése és kritikus megítélése viszont annál inkább. 

A tanári pályát ezért is tartom különleges hivatásnak, mert valódi társadalomformáló ereje van. A tanár nem egyszerűen ismeretek elsajátítását segíti, hanem hozzájárul ahhoz, hogy a következő generáció tagjai kritikusan gondolkodó, felelős, együttműködésre és önálló döntésekre képes emberekké váljanak.